Elhunyt Gyüre Lajos

Az Ung-vidéki Mokcsakerészen (Mokcsamogyorós település része) született 1931-ben, A kassai Felsőipari Technikum, az „ipari” elvégzése után a kassai Poledniak vasgyárban dolgozott. Itt nagy kihívás elé állította az élet, ugyanis választania kellett, a gyár technikusaként Egyiptomban fog-e tovább dolgozni, vagy itthon marad és a pedagógiai pályán folytatja. Végül a Pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett.

Alapító tagja volt a Magyar Főiskolások Művészegyüttesének, de közelebb került a költészethez is. Első költeményei az Új Ifjúságban és a Szabad Földművesben jelentek meg az 1950-es évek közepe táján. Nem sokkal később egyike lett annak a Nyolcak néven ismert költőcsoportnak, melynek tagjai a sematizmus ellen harcoltak.

Szaszák György kassai publicista elbeszélése szerint 1968-ban a szlovák rádióban megindult, Gabona Város néven sugárzó adó mintájára Béres Józseffel Gyüre Lajos Kassán is megszervezte a hasonló rádió sugárzását Bodrogköz néven. Mivel a kassai rádió épületét elfoglalták az orosz katonák, egy terepjáróra szerelték fel az adóállomást. Ez azért kellett, hogy a titkos állomást ne tudják bemérni, ugyanis állandóan változtatták a
helyüket.

1968-ban a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság kulturális főosztálya magyar szakelőadójaként Gyüre Lajos szervezte meg Kassán az első magyar értelmiségi találkozót, melyen az a követelés is megfogalmazódott,
hogy a Csemadok ne csak kulturális szervezet, hanem a magyarok érdekvédelmi szervezete is legyen. Gyüre Lajos segítette a Thála Színpad megalakítását Kassán.

Egy darabig az ipariban, utána a kassai magyar gimnáziumban tanított.

Megírta a Kassai Napló monográfiáját, doktorátust szerzett, tanulmányokat és szépirodalmat publikált. Több mint húsz kötete jelent meg. 1986 és 1990 között a Thália Színpad művészeti vezetője és dramaturgja volt. 

2012-ben megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést.

(Szaszák György, nr)