Elhunyt Carlos Fuentes, a latin-amerikai irodalom jeles alakja

A szerzőt kedden érte a halál egy mexikóvárosi kórházban, ahová szívproblémák miatt szállították. Gyászolói között volt Felipe Calderón, Mexikó elnöke, aki a Twitter közösségi portálra írt bejegyzésében a "mély sajnálatának" adott hangot. Jó barátja elvesztése miatt érzett fájdalmáról írt az interneten Mario Vargas Llosa, a Nobel-díjas perui író.

Carlos Fuentes 1928-ban született Panamában, apja diplomata volt, így sokat utaztak. Gyerekkorát az Egyesült Államokban, Chilében és Argentínában, Ecuadorban, Brazíliában és Uruguayban töltötte, majd hazájában, Mexikóban jogot tanult.

Első regénye az 1958-as Áttetsző tartomány volt, amely Mexikóváros életéről szólt, de bemutatta azt is, hogy az 1910-től 1917-ig tartó forradalom kitermelt egy új és tehetős társadalmi elitet, de nem ért el semmit az elszegényedett indián őslakosságért.

Fuentes több mint harminc regényt írt pályafutása során, de színdarabokat, novellákat, esszéket is jegyzett, valamint újságíróként is tevékenykedett. Munkásságát mindvégig társadalmi kritika jellemezte, baloldaliként élesen bírálta a mexikói puha diktatúrát, az Intézményes Forradalmi Párt uralmát, amely 71 évig tartott és csak 2000-ben ért véget.

Az Artemio Cruz halála című regénye miatt sokan a Nobel-díjra is esélyesnek tartották. Megkapta a spanyol nyelvterületen kiosztott legrangosabb díjakat, a Cervantes-díj mellett az Asztúria Hercege-díjat is. Francois Mitterand francia elnök 1992-ben Becsületrenddel tüntette ki, ebben közrejátszott, hogy Fuentes egy ideig - 1975 és 1977 között Mexikó franciaországi nagyköveteként szolgált. Tanított a Harvard, a Princeton és a Columbia Egyetemen, világszerte több felsőoktatási intézmény díszdoktorává avatta.