Életszeretettel és humorral teli életmű

Jellegzetes, kun ősökre utaló arcvonása, mindig optimista tekintete, sugárzó mosolya, jóságos hangja, jó kedélyű mesélőkéje gyerekekben, felnőttekben egyaránt benne él. Csukás István igazi nagy, bölcs mesélő. Sokaknak ő adta meg azt a legnagyobb csodát, amelyről önmaga így vélekedik: „Amikor megismertem a betűket, és elolvastam az első könyvet, más ember lettem! Rögtön tudtam, hogy a fejemben ész van és nem szilvalekvár! És hogy az eszemet mozgatni is lehet, és azt is el tudtam képzelni, ami a könyvben van. Működött a fejemben a képzelet-mozi. Oda tudok utazni, ahol még sohasem jártam, bejárhatom a világot a szobámban ülve.”

Ő volt a családi hagyományt megtörő fiú, az alma, aki messze esett a fájától: minden felmenője kétkezi munkás volt (apjának kovácsműhelye volt, majd később építkezéseken dolgozott). Ő törte meg a sort, aki előbb hegedűművész szeretett volna lenni, majd mégis inkább a bölcsészkart választotta. Egyetemistaként jelentek meg első versei. Első kötetében, amely 1962-ben jelent meg Elmondani adj erőt! címmel, olyan lírát teremtett, amely az otthonról való elszakadás és az új helyzettel való megismerkedés érzéseivel van tele.

1968-ban került a Magyar Televízióba, ahol egy kiváló „párfogóra” talált, Kormos Istvánra. Biztatására fordult a gyermek- és ifjúsági irodalom felé, s e területen utánozhatatlant és maradandót alkotott. Hihetetlen életszeretet és magával ragadó humor árad minden munkájából.

A hetvenes években felnövekvő nemzedék számára kitörölhetetlen emlék marad a Mirr Murr, a kandúr, amely az ő könyve alapján került képernyőre bábfigura formájában. Játékfilmre is adaptált ifjúsági műveinek legtöbb hőse – s az őket megjelenítő karakterszínészek – valamennyien legendás alakként élnek a mai napig. Mint például a felhőtlen szórakozást nyújtó Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági vígjátékból Lópici Gáspár, akit Szilágyi István vagy Bagaméri (aki a fagylaltját maga méri), akit Alfonzó tett felejthetetlenné. A Keménykalap nem csak magyar közönség előtt aratott nagy sikert, a hollywoodi X. Televíziós Fesztiválon elnyerte a nagydíjat, valamint Az év legjobb gyermekfilmje címet is.

A báb- és a játékfilmek után mesehőseivel a rajzfilmek világát is meghódította, a tőle megszokott szellemességet sugárzó A nagy ho-ho-ho-horgász vagy a Pom Pom meséi című sorozatokkal, amelyeket Dargay Attilával készítettek.

A későbbi nemzedék számára is tudott legendás bábhőst teremteni: Süsüt, a sárkányt, amelyhez egy kitűnő hang társult, Bodrogi Gyuláé.

Több rangos díjjal ismerték el eddigi munkásságát. Egyebek között kapott Andersen- és József Attila-díjat, valamint „magas színvonalú költészetéért, közvetlen szavú, ember- és természetszeretetre nevelő műveiért és a kortárs gyermekirodalom megújításáért” Kossuth-díjat. (tébé)