Életre keltek a bábok - a Duna Menti Tavasz utolsó versenynapjáról

Nem beszélve arról, hogy a legtöbb bábcsoport szépen felépített, látványos, komplex előadással készül a gyermekszínjátszók és -bábosok országos fesztiváljára. És ha a kivitelezés nem is mindig sikerül a legprecízebben, a hatásos díszletek, az ötletesen használt kellékek, az aláfestő zene és mindenekelőtt a változatos technikájú – ráadásul saját készítésű – bábok „ténykedése” még mindig képes átlendíteni a nézőt az apróbb pontatlanságokon vagy a kevésbé sikerült részleteken.

Például arról nem vagyok meggyőződve, hogy a gömörfalvai alapiskola Harkácsi Pimpó Bábcsoportja Kukamese című produkciójának dramatikus része, keretjátéka a legjobban sikerült, az viszont, ahogy a kikukázott műanyag zacskókból, táskákból, zsákokból készült bábok – orosz balerinák, japán gésa és szamurájok, magyar táncosnők, spanyol torreádorok plusz Carmen – megmozdultak a nemzeti hovatartozásukhoz passzoló klasszikus zenékre, maga volt a varázslat. De ha eltekintünk a mágiától, akkor is tény marad, hogy a remek ötlet nyomán elkészített, a figurát pontosan hozó bábok életre keltése nem kis technikai tudást igényelt, amit egyik-másik játékos még plusz érzelmi töltettel is képes volt megtoldani. Ha a kifejező bábok felől közelítünk, említést érdemel az Ógyallai Speciális Alapiskola Fityfiritty Bábcsoportja is: előadásukban A tréfás farkas című népmese elevenedett meg nagyon expresszíven.

Több csoporttól is dramaturgiailag szépen felépített, a választott bábos technikával, illetve technikákkal kereken elmesélhető, jó ritmusú előadást láthattunk: ilyen volt egyebek mellett A szegény ember citerája a feledi alapiskola Meseláda Bábcsoportjától vagy A didergő király a Komáromi Eötvös Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Tekergők Bábcsoportjának tolmácsolásában.

A Dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Virgoncok Bábcsoportja A kiskondással keltett életre klasszikus bábmesei világot, míg a szenci alapiskola Szenci Tátika Bábcsoportja A jószívű madár című műmesét színpadra állítva stilizáltabb formákkal kísérletezett. A felsővámosi alapiskola Tikiriki Bábcsoportja gyerekversekre állított össze dobozolós-bőröndözős bábosetűdöket Tikirikitakarakban címmel. A Gútai II. Rákóczi Ferenc Magyar Tannyelvű Alapiskola Mazsola Bábcsoportja Az aranytulipán című bábmesét hozta el a fesztiválra.

A rút kiskacsát nemcsak színjátékként láthattuk az ide Duna Menti Tavaszon, hanem bábjátékként is megelevenedett: a rendezvénynek otthont adó Dunaszerdahelyi Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ Gézengúzok Bábcsoportja mutatta be mondókákkal, dalokkal kiegészítve. A Pozsonyi Duna Utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium Iciri-Piciri Bábcsoportja egy távoli mesekincsből hozott ízelítőt Az árva tevecsikó című mongol népmese feldolgozásával.

Minden jó, ha jó a vége – a harmadik versenynap záró műsorblokkjának végén láthattuk a Galántai Kodály Zoltán Gimnázium Bábcsoportjának Etűdök című fergeteges játékát, amely a „kabaret” világába vitt el minket, helyenként a Muppet show-ra hajazó stílusban, groteszk humorral játszva elsősorban az emberi testtel mint bábos illúzióval. A kisgéresi alapiskola Mustármag Bábcsoportja idén is bibliai témához nyúlt – A víz az Úr? címmel Jónás történetét dolgozta fel strandkellékes változatban, ezzel is közelebb hozva az üzenetet a gyerekekhez.

„Nagyon igényes a színpadi látvány és a bábos megoldás szinte minden csoportnál. Egyre többen használják az élő éneklést, ami szintén pozitív tendencia. Viszonylag új jelenség, hogy színfoltként egyre többen beépítik az előadásukba az árnyjátékot” – vélekedik a látottak alapján Szluka Judit bábművész, a báboszsűri tagja. Badin Ádám hozzáteszi: a bábcsoportvezetők egyre képzettebbek, egyre több technikát tanulnak meg és használnak biztonsággal, és igyekeznek kombinált technikákat használni. „Az pedig, hogy a sokféle technikát akár egy előadásban is képesek átadni a gyerekeknek, erős bábpedagógiai munkát igényel” – mondja a Rozsnyói Meseszínház vezetője.

„A pedagógiai munkát, a technikát, a témát a csoportok felkészültségének, képességeinek, fizikai-szellemi érettségének megfelelően kell megválasztani. A bábos eszköztár két szinten működik a pedagógusok munkájában. Az első szinten a bábozás alkalmazható azzal a céllal, hogy a gyermeket a pedagógus közösségbe szoktassa, megtanítsa kommunikálni, érzelmeket kifejezni satöbbi. Itt, ezen a fesztiválon már sok olyan pedagógus van, aki komoly művészi érettségi szintet ért el. Már témát is úgy választanak, hogy a bábozás rendkívül gazdag vizuális tárából ehhez merített eszközök segítsék a gyerekekkel végzett munkát – emeli ki Kecskés Marika bábművész, aki nemcsak a fesztiválon értékeli az előadásokat, hanem a készülődés szakaszában képzéseket is tart a csoportvezetőknek. – Fontosnak tartom elmondani, hogy azokban, akik ezzel a művészeti ággal foglalkoznak, hatalmas szakmai alázat és hatalmas tudásszomj van, csodálatos pedagógiai munkát végeznek, és szeretik csinálni. A gyerekeknek pedig egy-egy előadás hatalmas élményt jelent, amit itt is tapasztaltunk.”

Mára már csak a díjkiosztás maradt a 43. Duna Menti Tavasz versenyéből, és az utolsó programokkal jövő ilyenkorig bezár a vmk előtti Meseváros is.