Életében bolondnak tartották

MTI-HÍR

Budapest. Csontváry Kosztka Tivadar, a modern magyar festészet egyik legeredetibb alakja százhatvan éve, 1853. július 5-én született Kisszebenben (ma Sabinov, Szlovákia). Csontváryt a maga korában különcnek, sőt bolondnak tartották, ma azonban a magyar festészet legnagyobbjai között jegyzik, képeiért rekordösszegeket fizetnek az árveréseken.

Csontváry kereskedősegéd volt, majd 1875-ben gyógyszerészdiplomát szerzett, később jogot tanult, tisztviselő lett Pesten. 1880-ban egy égi szózat (valószínűleg skizofréniás hallucináció) azt közölte vele: „Te leszel a világ legnagyobb napút festője. Nagyobb Raffaelnél”. Csontváry Rómába ment, és Raffaello képeit tanulmányozva úgy vélte, ezeknél jobbat is tud festeni. A hívásnak azonban csak egy évtizeddel később engedett, 1894-ig a Losonc melletti Gács községben patikusként dolgozott, hogy a festészethez szükséges pénzt előteremtse.

41 évesen kezdett tanulni Hollósy Simon müncheni iskolájában, majd Párizsban és Itáliában képezte magát. 1897-től járta hátára kötözött ládájával Dalmáciát, Nyugat-Európát, Egyiptomot és Palesztinát, Libanont és Szíriát, és folyamatosan festett. Műveit először 1905-ben mutatta be, ám a legtöbben bolondnak nézték. A kudarc kedvét szegte, 1909-től már nem alkotott. Hadikölcsönökbe fektetett pénzét elvesztette, a Monarchia felbomlása után a csehszlovák megszállás miatt gácsi patikája bérleti díját sem kapta meg. A magyar festészet egyik zsenije magányosan és szegényen halt meg 1919. július 20-án.

Csontváry kora egyetlen irányzatához sem tartozott, az emberi lét egyetemes kérdései, a belső és a külvilág ellentmondásai nőttek kozmikussá művészetében. Festészetét varázsos színvilág, mágikus-realista hangvétel és szuverén szimbólumteremtő erő jellemzi.

Képeit Gerlóczy Gedeon építészmérnök mentette meg, aki felismerte a festmények jelentőségét és megvásárolta őket. Neki köszönhető az életmű fennmaradása. Csontváry művészete végül nagy nemzetközi sikert aratott, Picasso például azt mondta képei láttán: „Nem is tudtam, hogy rajtam kívül más nagy festője is volt századunknak”.

Csontváry 127 ismert alkotásának nagy része Pécsett, néhány jelentős képe a Magyar Nemzeti Galériában látható. Árveréseken ritkán felbukkanó alkotásait rekordárakon ütik le, tavaly decemberben 240 millió forintért kelt el Traui tájkép naplemente idején című festménye. A korábbi magyar árverési rekordot is egy Csontváry-alkotás, a Szerelmesek találkozása tartotta, amelyért 2006-ban 230 millió forintot adtak.