„Egyfajta mediátori szerepet vállaltunk”

dd

Harmadik választási időszakát kezdte meg a Csemadok élén Bárdos Gyula. A pandémia a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség munkáját is megnehezítette az elmúlt másfél évben, és tervezni sem könnyű, de a régi-új elnök optimista. 

A kulturális szervezet országos közgyűlése csaknem egy évet csúszott, azaz ötéves ciklust értékeltek múlt szerdán. Gondolom, több szó esett az elmúlt másfél évről, mint az azt megelőző időszakról...

Igen, mivel a járvány ellehetetlenítette a fizikai jelenlétet igénylő Csemadok-rendezvényeket. A területi választmányok közül is csak a pozsonyi tudta megtartani a konferenciáját, ezért tavaly okafogyottá vált az országos közgyűlés. A nagyobb országos rendezvényeink közül a zselízi népművészeti fesztivált például sikerült tető alá hozni, augusztus utolsó napjaiban. Szeptember 1-én már nem lehetett volna megvalósítani. A pandémia számunkra is sok tanulsággal szolgált. Megmutatta, mennyire felkészületlenek és sérülékenyek vagyunk, helyi, regionális és országos szinten egyaránt. Volt, amikor nagyon gyorsan kellett döntenünk, cselekednünk, új eszközöket bevetnünk. Jöttek a Zoom-konferenciák, az online tér. Nehéz így irányítani egy ötvenezer tagú szövetséget, amelynek több száz alapszervezete van. Büszke vagyok azokra a tagjainkra, akik segítették a környezetükben élő időseket, megszervezték a rendszeres bevásárlást számukra, rugalmasan reagáltak a helyzetre, erősítve ezzel az egész közösséget.

A kulturális tevékenység egy része átkerült a virtuális térbe. Mi az, amit online formában is működőképesnek találtak? 

A Tompa Mihály Országos Verseny például egy több ezer embert megmozgató, fontos rendezvény, de sajnos nem lehetett megvalósítani fizikai formájában, hiszen az iskolák zárva voltak. A fiatalok viszont megszervezték maguknak a Kárpát-medencei szavalóversenyt, amelyre nagyon sokan jelentkezek. Ez azt mutatja, hogy van igény a versre, a prózára, a megmérettetésre, még úgy is, hogy a résztvevők videót küldenek be a zsűrinek. Fontos megjegyezni, hogy minden Csemadok-alapszervezet egy autonóm sejt, és sokszor a tagok találékonyságán, lelkesedésén múlik az eredmény. Ők azok, akik a helyi önkormányzattal, iskolákkal együttműködve fel tudják mérni a valós igényeket egy-egy konkrét településen. Van egy központi program, amit a közgyűlés hagy jóvá, ezek az országos rendezvények, a művészeti ágak széles skáláját felvonultatva. De ezen felül teljes a kreatív szabadság, a helyi rendezvények szervezésében bárki részt vehet, akinek vannak jó ötletei. A különböző sporttevékenységektől a kirándulásokon, turisztikán át a gasztronómiáig számos új terület fókuszba került az utóbbi időben. 

Jól látom, hogy ezek inkább a közösségépítést szolgálják, mint a hagyományos kultúrát? 

Igen, hiszen megváltozott körülöttünk a világ, sok olyan tevékenység jelentősége felértékelődött, amelyek korábban csak marginálisan voltak jelen. Maga a közösségben eltöltött idő lett fontos, ami szerintem csökkentheti azt a fajta széthúzást, amely az utóbbi években jellemezte a hazai magyarságot. Szomorú volt látni, hogy akár a családokon belül is nőttek a távolságok a kisebbségi politika, a közélet alakulása miatt. Az elmúlt másfél évben azonban sokan tudatosították, hogy épp a kultúra az, amely összeköti az embereket, főleg helyi szinten. A Csemadok tudatosan igyekszik lebontani ezeket a falakat, csökkenteni a megosztottságot. Az általunk szervezett programok mindenkinek szólnak, nemcsak a Csemadok-tagoknak. Ez különösen fontos a szórványban élők számára, akik szinte csak ezeken a rendezvényeken hallanak magyar szót. Sok helyen egy-egy agilis embernek, pedagógusnak, művészeti csoportvezetőnek köszönhető egy korábban csak formálisan működő alapszervezet felélesztése. Nem ismerjük még a népszámlálási eredményeket, és valószínűleg nem leszünk tőlük túl boldogok, de meggyőződésem, hogy a Csemadok közösségteremtő tevékenységének is köszönhető, ha valahol kisebb volt a lemorzsolódás, kevésbé csökkent a magukat magyaroknak vallók száma, mint az előző időszakban. 

Milyen mértékben kíván közéleti kérdésekkel foglalkozni a Csemadok? 

Nem titok, hogy az elmúlt öt évben a színfalak mögött igyekeztünk közelebb hozni egymáshoz a különböző nézeteket képviselőket. Egyfajta mediátori szerepet vállaltunk. És az elmúlt hétvégén történt, valamint az október elején várható változások reményt adnak nekem, hogy végre nem egymással szemben akarják majd pozicionálni magukat az itteni magyar szervezetek és pártok. Mivel a Csemadok egy társadalmi és közművelődési szövetség, továbbra is véleményt kíván nyilvánítani közéleti kérdésekben. De senkire nem akarunk ráerőltetni semmit. 

A közgyűlésen elhangzott, hogy a szervezet egyik célja továbbra is a fiatalítás. Mennyire sikeredik megvalósítani ezt a célt? 

A fiataloknak mások az igényeik, mint a „régi motorosoknak” ezért örülök, hogy sokan közülük bekerültek a területi választmányokba, vagy a helyi szervezetek vezetését vállalták. Sőt, 2012 óta már annak sincs akadálya, hogy egy településen két Csemadok-alapszervezet is működjön, és külön pályázzanak rendezvényekre helyi, megyei, vagy akár európai szinten. Annak idején sokan tartottak ettől az alapszabály-módosítástól, mondván, hogy így egymás konkurenciája lesznek, de szerintem ez nagyon jó irány, hiszen főleg a fiatalok hoztak létre új alapszervezeteket, hogy megvalósítsák, amit szeretnének. Fontosnak tartom a regionalitás elvét is, ezért növeltük az országos elnökség tagjainak számát, hogy minden régió képviseltesse magát. Külön örülök annak, hogy már három hölgy tagja van a Csemadok elnökségének, és a két új tag a fiatal korosztályba tartozik. 

Mi a véleménye az úgynevezett Csemadok-törvényről, amelynek tervezetét Gyimesi György, az OĽaNO képviselője dolgozta ki? 

Természetesen örülnék, ha a legnagyobb magyar közművelődési szervezet működési költségeit az állam fedezné. De látom a dolog veszélyeit is, és tudom, hogy a törvényhozásban gellert kaphat egy ilyen javaslat. Főleg azért, mert nincs mögötte egy csapat, amely erőteljesen képviselné az érdekeinket. A képviselő úrnak is hangsúlyoztam, hogy a Csemadok csak olyan törvényt tud támogatni, amely erről a több mint hét évtizedes szervezetről szól, nem egy újonnan létrehozandóról. Az is fontos, hogy az állami támogatás mellett megmaradjanak a további pályázati lehetőségeink a Kisebbségi Kulturális Alapnál. És nem szeretnénk, ha „ejtőernyősök” kerülnének a vezetésbe, azaz a Csemadok autonómiájának meg kell maradnia. Nem tudhatom, mi fog történni a törvényhozás berkeiben. Azt sem tudom, hogy képviselői javaslatként vagy kormányjavaslatként kerül-e a parlament elé. Szóval ha jó törvény születik, azt megköszönjük, de mi fogunk a leghangosabban tiltakozni, ha ez nem így történik. 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!