Egy lexikon dicsérete

Ne vegye az olvasó szerénytelenségnek, hogy az Irodalmi Szemle márciusi számának ismertetését önmagunkkal kezdem, azzal az esszével, melyet Duba Gyula írt Lexikonunk dicsérete címmel. Egyéves hallgatás után ugyanis ez az első visszajelzés, mely A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–2004 című kiadvány (2.

Ne vegye az olvasó szerénytelenségnek, hogy az Irodalmi Szemle márciusi számának ismertetését önmagunkkal kezdem, azzal az esszével, melyet Duba Gyula írt Lexikonunk dicsérete címmel. Egyéves hallgatás után ugyanis ez az első visszajelzés, mely A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–2004 című kiadvány (2., bővített kiadásának) létezéséről szól. Talán irodalmunk, meg irodalomkritikánk és az időszaki lapok szokásait is minősíti, hogy egy év nem volt elegendő arra, érdemben valaki „a”-t vagy „b”-t mondjon egy kiadványról, mely szellemiségünk, irodalmunk, történelmünk, néprajzunk, nyelvtudományunk, sőt zenekultúránk történetével is foglalkozik. Duba Gyuláé az érdem, hogy felfedezte: „Amikor lexikonunkba lapozunk, megérezzük a téridő erőrendszerét, melyben irodalmunk megélt... Kisejlik belőle az idő szava, a korok változásának jellege.” Ennek a lexikonnak – Duba szerint –„sajátos lelkülete van, felismerhető és megjelölhető arca, melyet a szülőföld és múltja formált”.

A folyóirat verseivel köszönti a 75 éves Gyüre Lajost. Rajta kívül versekkel jelentkezik Kulcsár Ferenc és (egy új név) Kuczmann Erika. Csehy Zoltán fordításában közli az olaszországi humanista költők verseit (2. rész), nem kevés pikantériával fűszerezve a szerelmi idilleket, ösztönöket. Duba Gyula Katarakta című regényrészlete Karinthy Frigyes művével tart rokonságot. Karinthy a koponyáját járta körül, Duba egy szemoperáció titkaiba avat be bennünket. Juhász Dósa János a „mágikus realizmus” gömöri mestereivel, Kovács Magdával és lányával, Bárczi Zsófiával beszélget.

Közli a folyóirat Grendel Lajos tanulmányát (4. rész), melyben a 20. századi magyar líra mestereivel, Füst Milán, Tóth Árpád és Juhász Gyula költészetével foglalkozik. A Könyvről könyvre rovatban terjedelmes kritikát olvashatunk Tóth László tollából, a Magyarok Szlovákiában 1989–2004 című kötetről, melyet a Fórum Intézet adott ki. Új kritikust is avat a lap, Szalay Zoltán személyében, akit eddig fiatal, tehetséges prózaíróként ismertünk. Szalay Zoltán A Könyv átka és varázsa címmel Orhan Pamuk török író munkájával foglalkozik. A Múlt és emlékezet rovatban Pándy Árpád írását közlik, aki Apáti Miklós munkásságával foglalkozik. A lapban magyar képzőművészek illusztrációit találjuk. (zsolt)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?