Egy könyv három női hangra

A hangoskönyv nyolc-tíz év alatt meghódította az olvasókat/hallgatókat. Ma már külön kiadók specializálódnak erre, és teljesen természetes, hogy sikerkönyvekhez, illetve fontos művekhez akusztikus verzióban is hozzá lehet jutni. Akinek nincs ideje olvasni, hallgathatja őket autóban, villamoson, elalvás előtt vagy épp ebéd közben. Mondhatnánk, hogy a konzumkultúra, illetve rohanó világunk termékei ezek, de szerintem van valami ősi, zsigeri igényünk is az élőszóra, a történetmesélés legrégebbi formájára.

Persze nem minden szöveg egyformán alkalmas szóbeli előadásra. A veretesebb nyelvezetű, többszörösen összetett mondatokból álló művekkel ritkán próbálkoznak, mert míg az olvasó visszaugorhat egy-két bekezdést, a hallgató nem. Ha azonban a történet olvasva is magával ragad, hallgatva is megállja a helyét. Az ilyen feladatokra általában tapasztalt színészeket kérnek fel, akik jól tagolják a mondatokat, ha kell, lassabban olvasnak, összefogják a gondolatokat, segítve a megértést.

A Pátria rádióban korábban is felcsendültek már hazai szerzők műveinek hangoskönyvváltozatai, nemrég például Száz Pál különös atmoszférájú füveskönyve, pontosabban phytolegendáriuma, a Fűje sarjad mezőknek aratott sikert.

A Szalamandra mosolya tizenöt részes hangoskönyvváltozatban, január közepétől hallható szombatonként, a déli hírek után. Molnár Norbert, a Pátria vezető szerkesztője szerint még nem késő bekapcsolódni.

„Azok is könnyedén fel tudják venni a fonalat, akik nem hallgatták az eddigi részeket, mivel a történetek nem kapcsolódnak egymáshoz. Aki ismeri a kötetet, tudja, hogy a szerző szívesen ugrál térben és időben, ezek a hosszabb-rövidebb történetek, monológok akár önállóan is megállnák a helyüket. Három nagyszerű hazai magyar színésznő, Bandor Éva, Kerekes Vica és Dékány Nikolett olvassa fel ezeket, utóbbi volt az ötletgazda, az ő kezdeményezésére született meg a projekt. A rendező Csikmák Katalin, a pozsonyi színművészeti egyetem dramaturg szakos hallgatója. És mivel a szerző is nő, a könyvben pedig harminchárom női karakter meséli el saját történetét, ez egy igazi női projekt lett. Csak a zeneszerző férfi, Bangha Roland, aki elektronikus zenével foglalkozik, és szép, univerzális keretet adott ennek a korokon átívelő gyűjteménynek.”

Általában 2-3 történet hangzik el egy alkalommal a kb. 50 perces adás-időben, a szöveg díszes, tarka, gyakran régies, de nem kell attól tartani, hogy a hallgató nem érti meg a cselekményt. N. Tóth Anikó egyébként ezért a könyvért tavaly megkapta az Irodalmi Alap Madách-díját, vagyis a zsűri szerint A szalamandra mosolya volt az előző év legjobb hazai magyar szépirodalmi teljesítménye.

„Régóta szerettem volna csinálni egy hangoskönyvet, és mivel sok jót hallottam erről a kötetről, elolvastam, és nagyon megtetszett. Személyesen ismerem a szerzőt, és amikor felhívtam az ötlettel, nagy örömömre azt mondta, hogy már ő maga is gondolkodott ezen a lehetőségen, és három színésznővel képzeli el a dolgot. Sőt azt is tudja, hogy Kerekes Vica és Bandor Éva hangján szeretné hallani, most pedig megvan a harmadik színésznő is. Örülök, hogy ilyen remek kolléganőkkel dolgozhattam együtt” – mondja Dékány Nikolett, hozzátéve, hogy eredetileg CD-formátumban képzelte el a projektet, de a hangoskönyv műfajban tapasztaltabb Bandor Éva lebeszélte őt erről. „Ma már többekhez eljuthat a digitális formátum, nagyon sikeresek a hangoskönyv-applikációk, Magyarországon is van ilyen, és nálunk is, csak ők nem terjesztenek magyar nyelvű könyveket. A szalamandra mosolya koprodukcióban készült a Pátriával, akik több pénzzel szálltak be, mint amennyi támogatást a Kultminortól kaptam. Az az összeg egyébként nevetséges volt, nem lehetett volna kihozni belőle egy háromszereplős hangoskönyvet profi stúdióban. Természetesen az lenne az igazi, ha idővel online is elérhetővé válna az anyag”.

A Pátria rádió egyelőre nem tudta olyan formában megvásárolni a jogokat, hogy az egyes részek online is felkerülhessenek a honlapjukra, augusztustól azonban jön az ismétlés. Addig további két hangoskönyvet hallhatnak az érdeklődők, szintén szombatonként 12.05-től.

„Mindenképpen olyan műveket akartunk választani, amelyek szlovákiai városokhoz kötődnek és magyar vonatkozásuk is van. A következő, április végén induló hangoskönyvünk Pavol Rankov Somorjához kötőtő regénye, A kis dunai háború, amelyet hazai fordító, Vályi Horváth Erika ültetett át magyarra. Ezt Culka Ottó olvassa fel, ő is rendezte, és a tervek szerint hét vagy nyolc részben lesz hallható. Nemcsak a tartalma miatt különösen aktuális, hanem azért is, mert tavaly Magyarországon ez lett az ötödik legsikeresebb külföldi könyv” – tudtuk meg Molnár Norberttől.

Akik tehát nem szívesen olvasnak szlovákul, de kíváncsiak a kortárs szlovák próza egyik legfontosabb alakjának megrázó erejű, sötét humorú művére, használják ki ezt a lehetőséget. Amikor Rankov az eredetin dolgozott (amelyet ráadásul álnéven adott ki, mert kíváncsi volt, hogyan fogadják a kritikusok egy ismeretlen szerző művét), meglehetősen puskaporos volt a szlovák–magyar viszony, és a donbászi harcok is akkoriban zajlottak. Nehéz úgy olvasni a könyvet, hogy ne jutna eszünkbe az orosz–ukrán háború.

Peter Balko bemutatkozó regénye, a Vtedy v Lošonci hatalmas sikert aratott 2015-ben, és a magyar szakma már a következő évben felfigyelt rá – a szerzőt meghívták az Elsőkönyvesek fesztiváljára, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál kísérő rendezvényére, ahol már magyarul hangzott el részlet a könyvből. Később megjelent a teljes regény Mészáros Tünde remek fordításában, Akkor Lošoncon címmel. Jogos a „mekcseny”, mert ilyen mondatok vannak benne: „Öregapa anyukája és bátyja, Laco aláírta a magyarizációs lisztyinát és Lošoncon maradt”. Peter Balko losonci születésű, és teljes természetességgel mozog a kétnyelvű környezetben. Stílusára a keménység és gyengédség, valóság és fantázia elegyítése jellemző. Családi és történelmi események keverednek egy varázslatos helyként ábrázolt kisvárosban, ahol nemzetek, emberi sorsok és kultúrák kapcsolódnak össze.

Ezt a hangoskönyvet júniustól hallhatják a Pátria rádióban, szintén Culka Ottó rendezi, de mivel itt fiatal az elbeszélő, a szöveget egy színinövendék, Balla Barnabás olvassa fel. Ha eljön az ideje, bővebben is foglalkozunk a projekttel e hasábokon.