Egy aggódó édesanya

„Négyéves kislányom fogaival egyelőre nincs semmi gond, de aggódom, mi lesz, ha esetleg fájni kezd neki valamelyik. Nem tudom, érdemes-e a tejfogakat kezelni, és mikor kell fogorvoshoz menni?”

Kedves anyuka, örülhet, hogy kislánya fogai rendben vannak, illetve hogy eddig még nem panaszkodott fogfájásra. A négyéves gyermekek 65-70%-ának ugyanis már vannak rossz fogai. A fogszuvasodás népbetegség. Nagyon kevés az olyan ember, aki élete folyamán nem szorul fogászati kezelésre. Ezért erre rá kell hangolódni már kora gyermekkorban.

A négyéves gyermeket már feltétlenül el kell vinni fogorvoshoz. Az a jó, ha előzetesen megismerkedik a fogorvosi rendelő légkörével és személyzetével úgy, hogy elkíséri szüleit, ha azok mennek kezelésre. A jó fogorvos ilyenkor igyekszik kapcsolatot teremteni a gyermekkel, összebarátkoznak egymással. Kicsit „liftezve” a fogorvosi székben megismerkedik a felszereléssel, a lámpával, a tükrökkel, a „méhecskével” (így nevezzük a fúrót), a vízipisztollyal, vizet enged a pohárba stb. Úgy tapasztalja majd, hogy ez kellemes hely. A későbbiekben aztán minden ellenkezés nélkül megengedi, hogy a fogorvos „megszámolja” a fogacskáit, hogy a kis „méhecske” kis kefécskével megtisztítsa őket. A gyereket mindig dicsérjük, sőt megajándékozzuk valamilyen csekélységgel – mindig található valami a fiókok mélyén. A fogorvos igyekszik ilyenkor ellátni a kezdődő romlásokat. A lényeg az, hogy ilyenkor a gyereket kezelje, ne „csak” a fogat.

A fogorvos felelőssége és feladata, hogy valahogy így közelítsen kis betegéhez. A szülő feladata és kötelessége, hogy megfelelően felkészítse gyermekét ezekre a találkozásokra. A tét óriási. Gondoljunk csak bele, és könnyen belátjuk, hogy összehasonlíthatatlanul rosszabb a helyzet, ha fájdalmaktól meggyötört, elcsigázott, kialvatlan, feldagadt arcú gyermeket vonszolnak el a fogorvoshoz. Ilyenkor szinte lehetetlen úgy segíteni, hogy közben rossz és taszító élmények sorát át ne élje. Egyértelmű, hogy nem így kellene a gyermeknek a fogorvossal találkoznia.

Ejtsünk még néhány szót a tejfogak szuvasodásának megelőzéséről. Tudvalevő, hogy a fogaknak árt az édesség. Ne engedjük, hogy gyermekünk rászokjon. Nem kell állandóan cukrot, csokit, kekszet majszolnia. A nagyszülő, a barátok is inkább gyümölccsel, cukormentes rágógumival kedveskedjenek neki. Ha egyszer-egyszer mégiscsak fogyaszt édességet, utána mindjárt irány a fürdőszoba, mosson fogat. A kettő járjon együtt. A két-három éves gyermeket már tanítani kell fogat mosni. Nem lehet elég korán kezdeni. Persze, az anyával együtt csinálja a gyerek. Segíteni kell neki, magyarázni, dicsérni. Csak a rend kedvéért említem a végén, hogy szigorúan tilos a gyermek előtt vagy jelenlétében a fogászati kezelés „borzalmairól” beszélni. A gyerek mindent lát és mindent hall, az „üzenetet” megérti. Sokkal nehezebb az olyan gyereket megnyerni, akit otthon elijesztettek. Nagyon sokat árthatnak meggondolatlanságukkal a felnőttek.