Döntés egy tizenhat éves fiú sorsáról

Kassa. A tavalyi Márai-darab után ma este ismét egy kevésbé látványos, ám annál többet mondó előadással vendégszerepel Kassán a Miskolci Nemzeti Színház társulata. Ma este az Állami Színház impozáns épületében mutatják be Reginald Rose Tizenkét dühös ember című darabját, a szinkrontolmácsok nagy örömére. Úgy tűnik, a bírósági rendszer mostanában olyannyira az érdeklődés homlokterébe került Magyarországon, hogy az emberek nemcsak a híradóban, hanem a moziban és a nézőtéren is szívesen végigkövetnek egy döntéshozást. Számos per és jogi eljárás váltott ki országos vitákat, az erről szóló újságcikkeket falják az olvasók, és ki-ki maga is igyekszik különbejáratú döntést hozni. Reginald Rose darabja egy klasszikus bírósági dráma, amelyben a vizualitás és a szórakoztatás helyett az érvek és ellenérvek, a lélektani tényezők, a gondolatok és a színészi játék kerül fókuszba. Ezt a trendekkel szembehelyezkedő darabot jelenleg több magyarországi színház is műsoron tartja, sőt Szegeden úgy hozta az élet, hogy az előadás valóban tükröt tart a való világnak. Miskolcon 2001-ben mutatták be a darabot a kamaraszínházban, azóta szinte le sem lehet venni a műsorról. Az „évi rendes” kassai vendégszereplés helyszíne ugyan első látásra túlzottan pazarnak tűnik e célra, de reméljük, nem sérül az előadás kamarajellege. Mert ennél az előadásnál a nézőknek is azt kell érezniük, mint a szereplőknek. Azt, hogy be vannak zárva egy szobába, és addig nem mehetnek ki onnan, amíg nem születik egybehangzó döntés. Az alaphelyzet Sidney Lumet híres filmjének jóvoltából sokak számára ismert: tizenkét esküdt vitázik, hogy eldöntsék egy tizenhat éves fiú sorsát, akit azzal vádolnak, hogy hidegvérrel megölte saját apját. A tizenkét találomra kiválasztott feddhetetlen polgár az igazság keresése közben saját elveit és előítéleteit is megkérdőjelezi, önmagukról és egymásról is ítéletet mondanak. Vajon lehetséges-e egyáltalán, hogy tizenkét esendő ember igazságos ítéletet hozzon? A nép szava valóban Isten szava? Kezdetben tizenegyen a vádlott bűnösségére szavaznak, csak egyetlen ember bizonytalan. A darab során ez az egy esküdt fokozatosan maga mellé állítja a többieket. A végletesen zárt szerkezetű dráma cselekményideje mindössze egy óra. Ennyi idő telik el attól a pillanattól kezdve, hogy az esküdteket bezárják a tárgyalószobába, odáig, hogy megszületik az egyhangú döntés: az apagyilkossággal vádolt fiú ártatlan.

A ma esti előadás autenticitásához talán az is hozzájárul, hogy egy angolszász országból érkező rendező, Peter Hackett állította színpadra.