Digitális ABBA-varázslat

A Benny Andersson, Agnetha Fältskog, Anni-Frid Lyngstad és Björn Ulvaeus alkotta négyes 1972-ben alakult Stockholmban, 1974-ben lett világhírű az Eurovíziós Dalfesztiválnak köszönhetően, és 1982-ben oszlott fel. Azóta nem volt hivatalos közös fellépésük. Most sem tudni, mi várható pontosan Londonban, a speciálisan e célból felhúzott óriási sátorban, pedig pénteken, május 27-én indul a Star Wars látványtervezőivel közösen megálmodott produkció. Azaz a jegyvásárlóknak csak homályos információik vannak, mert minden megkérdezett rébuszokban beszél, élükön Simon Fuller brit szórakoztatóipari agytrössztel, a projekt kitalálójával. Fuller két producertársa a Beyoncé- és Radiohead-videókkal ismertté vált Svana Gisla, valamint a svéd Ludvig Andersson, aki nem más, mint Benny Andersson fia.

Az üzleti siker már az augusztusi bejelentés pillanatában garantált volt, pedig akkor még nem lehetett tudni, mekkorát fut majd a Voyage című új album. Nos, világszerte nagyot futott, de Angliában, ahol a legnépesebb ABBA-rajongótábor él, öt nap alatt több példányt vásároltak belőle, mint a top 40 többi albumából együttvéve. Ezzel a Voyage az utóbbi öt év legkapósabb lemeze lett a szigetországban. (Fontos, hogy fizikai példányszámról van szó, azaz mégiscsak létezik egy CD-vásárló réteg). És bár jelezték, hogy a „virtuális koncertek” dallistája túlnyomórészt régi slágerekből áll, ez jól mutatja az érdeklődést.

Turisták ezrei érkeznek Londonba az ABBA miatt – illetve a tagok „avatarjai” kedvéért. Vagy ki tudja? „Garantáltan szerepelni fogunk, hiszen hetek óta próbálunk” – mondta nemrég Benny Andersson, hozzátéve, hogy 75 évesen már nem tud úgy ugrálni a színpadon, mint hajdan, így a mozgásra virtuálisan „rá kellett segíteni”. Ez némiképp ellentmond egy korábbi kijelentésének, hogy azért mondtak igent Simon Fuller megkeresésére, mert izgalomba hozta őket annak lehetősége, „hogy úgy legyünk ott a színpadon, hogy fizikailag nem vagyunk ott”:

A „próbák” állítólag abból álltak, hogy a tagokat napi hat órán keresztül folyamatosan fotózták, több kamerával videózták, és ugyanezt tették a testdublőreikkel is, akiknek mozgását digitalizálták. A két felvételt egybegyúrva születtek meg a fiatalított avatarok (a sajtó szerint „ABBA-tarok”). Az alkotók hangsúlyozzák, hogy nem a sokat kritizált hologramtechnikát használták, amely felfutó iparágnak tekinthető. (Ügyes üzletemberek már több sikeres „turnét” szerveztek, például a halott Whitney Houstonnal, Ronnie James Dióval, Buddy Hollyval a főszerepben, régi koncertfelvételeket hologramizálva. A következő „fejlesztés” Amy Winehouse lesz.)

Élő előadókból még nem készült digitalizált változat, és Ludvig Andersson – talán az előzetes félelmekre reagálva – pár hete azt nyilatkozta, hogy nyugalom, ebből nem csinálnak rendszert, ő legalábbis soha többe nem tervez semmi ilyesmit. Közvetlenül ezután jött a hír, miszerint elkészültek a fellépőruhák, a Dolce & Gabbana cég divattervezőinek közreműködésével, Lady Gaga és Madonna kosztümtervezőjének felügyelete alatt.

A ruhákat ténylegesen megvarrták, majd digitalizálták őket, és azt a változatot igazították rá az „ABBA-tarokra”. A tervezők nem igyekeztek másolni az együttes korabeli színpadi megjelenését, hiszen azok a fellépőruhák mai szemmel nézve már (nem kicsit) viccesek. Ehelyett inkább – és most idézzük a hivatalos közleményt – „az ókori görög színház jelmezeinek jellegzetes elemeire építettek, enyhe diszkóbeütéssel. A cél azonban az volt, hogy az ABBA tagjai mai popsztárokként, ikonikus művészekként hassanak a színpadon.”

Nézzük, mit tudunk még. Összesen 22 dal hangzik el, hús-vér háttérzenekarral, amelynek vezetője James Righton a Klaxonsból. A George Lucas által létrehozott legendás Industrial Light and Magic 1000 embert dolgoztatott, ez a cég eddigi legnagyobb projektje. Az ABBA Arena plafonjának fényparkját háromszor tervezték át. A hasonló, háromezer fős arénák világításához használt cucc hússzorosát pakolták bele.

A július 4-ig tervezett show jövője még nem ismert, de elképzelhető, hogy a 28 londoni előadást követően évekig turnéznak vele. A jegyárak az elején nem is voltak annyira borsosak, 21 fontnál kezdődtek, de persze a legolcsóbb ülőhelyek fogytak el leggyorsabban. Néhány előadásra még lehet jegyet kapni (hétvégenként napi kettőt tartanak), 70–175 fontért.