„Colligite fragmenta!“ - örökségvédelem

A „Colligite fragmenta!“ - örökségvédelem a Kárpátalján és a Felvidéken címmel meghirdetett tanácskozást azzal a céllal rendezték, hogy a magyarországi hallgatóság számára ismertté váljanak a Kárpátalját és a Felvidéket érintő legújabb művészettörténeti, régészeti és restaurátori kutatások, valamint az örökségvédelem helyi eredményei. A rendezvény szervezője az ELTE Hallgatói Önkormányzatának Művészettörténeti Intézeti Képviselete és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Határon Túli Emlékek Osztálya volt.
A konferencia előzménye a 2008 áprilisában szervezett „Colligite fragmenta!“ - örökségvédelem Erdélyben című egynapos tanácskozás volt. E mostani, már háromnapos rendezvényen számos szakterület kutatói-építészek,művészettörténészek, muzeológusok s természetesen a műemlékvédelmi szakemberek, köztük egyetemi hallgatók, doktoranduszok is - tartottak előadást Magyarországról, Kárpátaljáról s természetesen Szlovákiából, de volt köztük erdélyi előadó is. A közel 40 referátum méltatására itt nincs mód (a szervezők egyébként tervezik az elhangzottak megjelentetését), ezért csupán nagy vonalakban azt ismertetném, milyen, Szlovákia mai területét érintő előadások hangzottak el aháromnapsorán.
A konferencia nyitó előadását Sebestyén Józseftől (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest) hallhattuk „Gondozzuk műemlékeinket annak idejében…“külhoni örökségünk védelmében 1990-2006 címmel. Éri István izgalmas referátumát, amelynek köszönhetően tudomást szerezhettünk egy csak nagyon szűk körben ismert eseményről: a Szent Erzsébet-székesegyház kincseinek második világháború idején Hejcére történt átmenekítéséről, valamint a visszaszállítás viszontagságairól. Marosi Ernő művészettörténész témája ugyancsak a kassai Szent Erzsébet-dóm volt. Szó volt továbbá a templomi falfestmények feltárásáról, restaurálásáról (a leleszi premontrei kolostorkápolna, valamint a csécsi templom festményeiről), szárnyas oltárok, kazettás mennyezetek vizsgálatának eredményeiről, a szalánci várról, a bakabányai templom hajóboltozatáról, a gömöri református templomok felméréséről, a borsi Rákóczi-kastély építéstörténetéről és felújításáról. Lővei Pálnak a mai Szlovákia területén található középkori síremlékekről szóló előadásából megtudhattuk, hogy már a középkorban is számtalan olyan esettel találkozhatunk, amikor az élők - egyházi és világi személyek egyaránt - előre elkészíttették vagy pedig megrendelték síremléküket, tehát a napjainkban is elterjedt gyakorlat egyáltalán nem számít új jelenségnek. Marótzy Katalin Wéber Antal romantikus kastélyait bemutató előadásának központi témája a galántai Esterházy-kastély volt. Oriško Štefan, a pozsonyi Comenius Egyetem művészettörténésze A középkori pöstyéni templomrom a műemlékvédelem és művészettörténet törekvései között címmel tartott előadást, Krcho János (a Kassai Műszaki Egyetem művészeti tanszéke) pedig a Kassa környékén feltárt objektumok töredékeinek illesztési kísérleteiről számolt be. A tőketerebesi múzeum munkatársa (Ján Chovanec), a dobóruszkai templomban végzett ásatások s az ott talált sírok feltárásának eredményeivel ismertette meg a hallgatóságot, különös tekintettel Dobó István személyére. A komáromi erődrendszerrel annak legszakavatottabb ismerője, a komáromi Gráfel Lajos ismertette meg a hallgatóságot. A gazdag szemléltetőanyag segítségével végigkísérte annak történetét - pusztulást, pusztítást egyaránt -, de a számítástechnikának köszönhetően láthatóvá váltak a Közép-Európa viszonylatában legnagyobb erődrendszer jövőbeli hasznosítására vonatkozó tervek is. Pusko Gábor, a tornaljai Kulturális Antropológiai Műhely képviseletében Tornalja és szűkebb környéke örökségvédelmi szempontból figyelemre méltó objektumairahívta fel a figyelmet.
Természetesen a három nap alatt szó volt a szlovákiai magyar muzeológia és tudományosság intézményes hátteréről, az eddigi eredményeikről is. Jarábik Gabriella, a 2002-ben megalapított pozsonyi székhelyű A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazgatónője az intézmény eddigi eredményeiről és terveiről szólt, Csütörtöky József igazgató pedig a több mint 120 éves komáromi Duna Menti Múzeumeredményeivel ismertette meg a hallgatóságot. A közelmúltban létrehozott Füleki Vármúzeum tehetséges fiatal igazgatója, Agócs Attila a füleki vár sorsát követte nyomon hadászati szerepének elvesztését követően, ecsetelve a jelenlegi állapotokat, valamint felhívta a figyelmet a vár tornyában berendezett kiállításra is. Danter Izabella, a galántai Honismereti Múzeum muzeológusa előadásában a Kisalföld északi részén található tájházakat és malmokat mutatta be. A Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjában szlovákiai viszonylatban elsőként létrehozott Szakrális Kisemlék Archívumról és a több mint tíz éve folyó szakrális kisemlékkutatás eredményeiről Liszka József etnológus számolt be, e sorok írója pedig a szóban forgó intézményben folyó komplex temetőkutatás szempontjairól és eddigi eredményeiről szólt.
A Hallgatói Önkormányzat remek szervezőkészségének és figyelmességének köszönhetően a konferencia gördülékenyen zajlott, az sem jelentett különösebb problémát, hogy a vasutassztrájktól tartva a két nagyszombati előadó nem indult útnak, s előadásuk elmaradt. A szervezők programokról is gondoskodtak, volt kiállításmegnyitó is, s természetesen nem hiányzott a határon túli kiadók könyveinek lelkes és fáradhatatlan terjesztője sem a konferencia témáihoz kötődő gazdag kínálatával. Akik részt vettünk ezen a háromnapos konferencián, sok új ismeret birtokában térhettünk haza, s természetesen - ahogyan ez lenni szokott új szakmai kapcsolatok is köttettek. Csak sajnálhatjuk, hogy a szlovákiai magyar szakmabeliek zöme távol maradt erről a rendezvényről. Annak fényében, hogy más konferenciákon manapság általában részvételi díjat is kell fizetni, még nagyobb luxus volt elszalasztania szervezők által biztosított lehetőséget. A körültekintő és fáradhatatlan főszervező, Nemesné Kis Tímea és szintén diákokból álló figyelmes kis csapata szervezésből jelesre vizsgázott. (L. Juhász Ilona)