A debreceni folyóirat őszi számában Tandori Dezső, Podmaniczky Szilárd és Tatár Sándor verseit olvashatjuk. Nagy András Camille című monológjának 2. részét közli, Térey János pedig Siegfried lakodalma című szertartásjátékának második felvonását adja közre.
Celan újrafelfedezése
A debreceni folyóirat őszi számában Tandori Dezső, Podmaniczky Szilárd és Tatár Sándor verseit olvashatjuk. Nagy András Camille című monológjának 2. részét közli, Térey János pedig Siegfried lakodalma című szertartásjátékának második felvonását adja közre.
Schein Gábor – akit szerkesztőként és fordítóként ismerhetünk – Füst Milán korai költészetéről értekezik Az „objektív költészet” fogalma és az „én” figurativitása címmel. Kiss Noémi A megszólaló fordító címmel Paul Celan Tenebrae-jének magyar változatairól ír tanulmányt. Talán ez is része Celan újrafelfedezésének, hisz magyarországi folyóiratokban szinte 2-3 havi gyakorisággal felbukkan egy-egy szöveg róla vagy tőle. Legutóbb, 2001-ben például az Europe című francia költészeti folyóirat – melyet Romain Rolland alapított – szentel neki tematikus számot.
Földényi F. László Newton teste címmel közöl esszét a költő-rézmetsző-misztikus Newton című színes nyomatáról. Korcsog Balázs a közelmúltban elhunyt filozófus, Hans-Georg Gadamer művészettipológiai vázlatát ismerteti. S találhatunk a számban egy színházi tárgyú írást is, Imre Zoltán a Mozgó Ház 1003 szív című előadása kapcsán gondolkodik el a színház és intertextualitás kapcsolatáról.
A Szemle című rovatban Térey János, Podmaniczky Szilárd, Szálinger Balázs és Bónus Tibor könyvéről olvashatunk kritikákat. (K. L.)
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.