Bodrogi Gyula 75 éves

 Pályáját néptáncosként kezdte, 1951-1954 között a SZOT együttesének szólótáncosa volt. 1954-ben vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, diplomáját 1958-ban kapta meg. Első szerződése a József Attila Színházhoz kötötte, és több mint húsz évig hű maradt az angyalföldi társulathoz. 1982-ben a Vidám Színpadhoz került, ahol volt színész, művészeti igazgató, igazgató-rendező, 2002-ben a Vidám Színpad örökös tagjává választották. 2003-ban Jordán Tamás igazgató meghívására a Nemzeti Színházhoz szerződött; 1975 óta tanít a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.
    A pályakezdő Bodrogi Gyula elsősorban kortárs és klasszikus darabok karakterszerepeit kapta meg, de hamarosan felfedezték komikusi tehetségét is, és ettől kezdve ő lett az úgynevezett könnyű műfaj egyik legjellegzetesebb képviselője. Muzikalitását, kiváló tánctudását zenés-táncos darabokban kamatoztathatta. Emlékezetes alakításai: Napoleon (Sardou A szókimondó asszonyság című darabjában), Böffen Tóbiás (Shakespeare Vízkeresztjében), a francia király (Kacsóh Pongrác János vitézében), Peacock (Brecht Koldusoperájában), Bálint (A Hubay-Vas-Ránki szerzőtrió Egy szerelem három éjszakájában), Seress Rezső (Müller Péter Szomorú vasárnapjában), Julien, a fogorvos (Barillet-Grédy A kaktusz virágában). Mint rendező is szívesebben nyúlt a habkönnyű, elsősorban zenés darabokhoz.
    Könnyed természetességének és elmélyült jellemábrázolásának köszönhetően filmszínészként is hamar a közönség kedvencévé vált. Első filmjét, a Külvárosi legendát Máriássy Félix rendezte 1957-ben, ezután szinte évente forgatott. Néhány emlékezetes mozi: Gyalog a mennyországba (1959), Fapados szerelem (1960), Házasságból elégséges (1961), Hattyúdal (1963), Aranysárkány (1966), Hekus lettem (1971), Csak semmi pánik (1982), Üvegtigris (2001), Magyar vándor (2004). Az 1988-ban készült, Bacsó Péter rendezte Titánia, Titánia négyes főszerepéért elnyerte a legjobb férfialakítás díját a svájci Vevey-ben, majd a bulgáriai Gabrovóban is.
    Legnépszerűbb szerepei a televízióhoz kötődnek. Az ő rekedtes hangján szólalt meg Süsü, a jószívű egyfejű sárkány, a Kérem a következőt Csőrmestere és a Vuk kárörvendő varjúja. A Linda című nagy sikerű sorozatban ő alakította a címszereplő édesapját, és a mai napig kedvelt szereplője a különféle showműsoroknak és kabaréknak.
    Bodrogiról köztudott, hogy szenvedélyes vadász. Hobbijáról 1993-ban A vadász néha főz is címmel könyvet jelentetett meg, amelyben legkedvesebb vadásztörténeteit és receptjeit adta közre. Irka-firka című kötete idén jelent meg.
    Művészi munkáját többször, többféleképpen ismerték el. 1962-ben és 1967-ben Jászai-díjat kapott, 1973-ban lett érdemes művész, 1983-ban kiváló művész, 1995-ben kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét. 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 2007 óta a Nemzet Színésze kitüntető cím birtokosa.