Beindult a Körhinta

Idén, halálának tizedik évfordulóján – ha lehet így mondani – nagy ajándékot kapott Fábri Zoltán filmrendező és természetesen mi, nézők. A Magyar Nemzeti Filmarchívum kétéves munkával felújította Fábri legendás filmjét, a Körhintát. Filmtörténetírók szerint a magyar filmet Fábri ismertette meg a világgal. Filmművészetünk örökzöld darabja – Törőcsik Marival és Soós Imrével a főszerepben – annak idején több külföldi fesztiválon kapott díjat: Karlovy Varyban, Moszkvában, Új Delhiben. Ám, ami egyedülálló dolognak számított, hatalmas sikert aratott a cannes-i filmfesztiválon. Bár nem kapta meg a nagydíjat, meghódította a közönséget és a kritikusokat is. Törőcsik Mari igazi sztár lett Párizsban. S immár a Körhinta felújított változatának is elindult a nemzetközi élete: a mozis vetítésre alkalmassá tett kópia bemutatása az idei Karlovy Vary-i mustra egyik hangzatos magyar vonatkozású eseménye volt. A Körhinta az ötvenes évek közepén a magyar film megújulását, új irányvételét jelentette. Fábri kimondta vele, hogy a régi világ törvényei felett az újak győzedelmeskednek. Úttörő volt abban is, hogy társadalomkritikát vitt a vászonra. A merész hangú, szokatlan hangvételű Hannibál tanár úr című filmjéről azt írták: „a szatirikus, rendszerkritikus parabolák műfajának egyik korai darabja volt”. Kritikamondásban azonban nem lehetett messzire menni. Ahogy az ugyancsak az ötvenes években indult Ranódy László, Fábri Zoltán is az irodalom felé fordult, eredeti forgatókönyvek, a valós életből vett témák helyett irodalmi műveket dolgozott át filmre. Olyan műveket választott, amelyekkel valamilyen formában a hatalommal viaskodó, a történelem szorításában vergődő kisemberek sorsát mutatta be. ĺgy a Fábri-filmotékában megtalálhatók a magyar irodalom gyöngyszemei. Kosztolányi regénye az alapja az Édes Annának, Sarkadi Imre a Körhintának és a Dúvadnak, Karinthy Ferenc a Bolond áprilisnak és a Gyertek el a névnapomra című, utolsó, 1983-ban készült filmjének. Örkény az Isten hozta, őrnagy úr!-nak, Palotai Boris a Nappali sötétségnek, Kaffka Margit a Hangyabolynak. De filmre vitt 141 percet a Befejezetlen mondatból Déry Tibortól, és ő írta át filmre Molnár Ferenctől A Pál utcai fiúkat. A Fábri-filmek nem szorulnak különösebb elemzésre, hiszen szinte valamenynyit „olvastuk”. Igaz, soha nem követte szolgai módon az eredeti alkotást, az csak kiindulás volt számára, amelyből kibonthatta saját üzenetét. Amellyel az embertelenség és az erőszak ellen szólt.