Az igazság órája

Nem szokásom úgy nézni filmeket, hogy előzőleg halvány fogalmam sincs róluk, most azonban ez történt. ĺgy aztán azt hiszem, ez az egyetlen oka annak, hogy nem aludtam el rajta.

Úgy ültem le megnézni a filmet, hogy csak annyi rémlett: De Niro a főszereplő. Egyébként nyugdíjazás előtt álló elismert, tapasztalt nyomozót alakít, aki egy leszúrt férfi ügyében nyomozva fájdalmas felfedezést tesz: a gyilkosságot minden bizonnyal rég nem látott fia (James Franco) követte el. No, ez volt számomra az egyetlen meglepetés ebben a krimiben, ám gyanítom, ez mindenki másnak már az ismertetőkből kiderült (ezért is mertem írni róla). A zsaru lassanként rájön, ő a felelős azért, hogy fia a kábítószerekhez nyúlt és ennyire lecsúszott. Ettől fogva már nem csak az a cél, hogy elkapja a gyilkost, hanem az is, hogy jóvátehesse hibáját és bepótolhassa apai mulasztását.

A közepesen érdekes történet megvalósítása még középszerűbb. Kezdetben nem éreztem a különbséget egy német krimisorozat bármelyik tagja és e között, ám az említett fordulópontnál felcsillant a szemem és reménykedni kezdtem, hogy mégiscsak egy komoly, jó dráma kerekedik ki ebből. Tetszett, hogy a közönség sem sokkal De Niro előtt értesül fia életének, illetve a kinyomozásra váró ügynek egy-egy részletéről. A színvonal is mintha emelkedni kezdene, valami mozis lélek járja át a filmet – hogy aztán negyed óra múlva visszazuhanjon a TV-krimik szintjére, és többet ne is emelkedjen ki onnan.

Ha valami kiemeli a filmet Rex felügyelő és társai köréből, akkor az a színészek játéka. Nemcsak a rutinosan játszó színészlegendáról van szó, hanem a kisebb szerepeket alakító nagyságokról is. Ilyen William Forsythe (A Szikla), George Dzundza (Az utolsó esély), és persze Frances McDormand (Fargo), aki kellemesen és hitelesen alakítja De Niro társát, kár, hogy nincs komolyabb szerepe – ami pedig jut neki, az is úgy tűnik, mintha a sztár miatt lenne kissé felturbózva.

A film utolsó képeit látva pedig a fejemet vakartam, és nem értettem, mit is akart a rendező ezzel a befejezéssel. Távol áll ugyan a happy endtől (hogy az egyik szál nem pozitívan fejeződött be, azon már kimondottan csodálkoztam), mégis olyan sablonos, úgy táncol a giccs határán, hogy egy pozitívabb befejezés már nem rontott – igaz, nem is javított – volna rajta. (mozinet)

Az igazság órája (City by the Sea), színes, amerikai film, 108 perc, Rendezte: Michael Caton-Jones, Szereplők: Frances McDormand, Robert De Niro, Eliza Dushku, James Franco, William Forsythe