Az Alföld Pozsonyban

A Debrecenben megjeleno, ötvenharmadik évfolyamába lépo Alföld címu folyóirat szerkesztoségével a közelmúltban Pozsonyban, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében találkozhattak az érdeklodok. Pontosabban: az érdeklodo pozsonyiak. Mert akármilyen pártatlan módon, akármilyen magas színvonalon szervezi is a fent nevezett intézmény sokszínu programjait, szinte lehetetlen, hogy egy Pozsonytól távolabb élo érdeklodo a rendezvények rendszeres résztvevoje lehessen. A magyarországi sajtóban divat – s valamenynyire talán jogos is – elmarasztalni az ország kulturális struktúráját túlzott fováros-központúsága miatt. Akkor mi mit szóljunk? Ráadásul nadrágszíjtelek-országunk bal alsó sarkába rejtett fovárosába már a 100 km-re levo Komáromból is annyi ideig tart eljutni vonattal, mint Budapestrol Szegedre (csak ott kétszeres a távolság).

Szóval azok, akik a fentiek ellenére jelen voltak a folyóirat bemutatóján, megismerkedhettek a két szerkesztovel és valamennyire a lap szerkesztési elveivel is. Nos, ezek a májusi lapszámban a következo módon ültettettek át a gyakorlatba: Borbély Szilárd versei nyitják a lapot, mégpedig az Ámor és Psziché-szekvenciák. Csengery Kristóf öt versét, a világ lényegesen kellemesebb táján élo Ferdinandy Györgynek pedig a Feleségem és a felcserek címu novelláját olvashatjuk a lapban. Az 1959-ben született Petocz András, akinek munkásságáról a közelmúltban monográfia is született, ezúttal két versét adja közre. A Korunk köréhez tartozó Láng Zsolt Bestiárium Transylvaniae címu regényének harmadik részét közli. Aczél Géza, akinek a Tiszatáj e havi számában a rakottkrumpli címu versét olvashattunk, az Alföldben az aprólékleves címu költeményét közli.

S. Varga Pál és Milbacher Róbert az Alföld esszépályázatának (mert ott ilyen is van, kedves szlovákiai magyar irodalmi lapok, mégpedig nagyon komoly díjazással!) különdíjasai. Ezért tanulmányaik: A nemzet mint szimbolikus értelemvilág, valamint A mostani Arany-láz is helyet kaptak a lapban.

A kritikai rovatban Márton László, Bartis Attila, Spiró György, Juhász Erzsébet, Thomka Beáta, Németh Zoltán, Szilágyi Márton és Oláh Szabolcs kötetérol olvashatunk. A számot Móser Zoltán Angyal-változatai illusztrálják. (KL)