Árvízi könyvhét: még érdemes útnak indulni Budapestre

Jékely Zoltán születésének századik évfordulóját a kiadó egy többszörösen szubjektív válogatáskötettel ünnepli meg - mondta az MTI-nek Péterfy Sarolt szerkesztő, aki egyúttal az erdélyi születésű költő unokája is. A Jékely 100 cím nemcsak az évfordulóra utal, hanem a könyv összeállítására is: tíz kortárs költőt kért fel a szerkesztő arra, hogy válogasson össze tíz, számára fontos Jékely-verset, így összesen száz költeményen keresztül tíz különböző Jékely-kép, "Jékely-arc" rajzolódik ki.    Borbély Szilárd, Karafiáth Orsolya, Kemény István, Kovács András Ferenc, Mesterházi Mónika, Schein Gábor, Szabó T. Anna, Szálinger Balázs, Térey János és Tóth Krisztina Jékely-képét ismerheti meg az olvasó. Péterfy Sarolt elmondta: ismert és elismert alkotókat keresett meg, akiknek nagyra tartja a költészetét, és akikről tudta, hogy fontos számukra Jékely. Erről maguk a költők is vallanak a válogatásukhoz fűzött esszéjükben, amely a tíz különleges Jékely-fotóval együtt kiegészíti a kötetet.    A kötet által közvetített összképről szólva a szerkesztő azt mondta: bár a költők "szabadkezet kaptak" a válogatás során, az életművet jól ismerő irodalomtörténészként sincs hiányérzete. Elmondása szerint a klasszikus, fontos költemények nagy része bekerült a kötetbe, ugyanakkor például Karafiáth Orsolya szívesen válogatott be a szerkesztő szavai szerint teljesen elfelejtett zsengéket, kötetbe nem sorolt verseket. Volt, aki a súlyosabb, filozofikusabb költeményeket gyűjtötte össze, Szálinger Balázs viszont épp a Kolozsvárott töltött negyvenes évekből származó, a világháború ellenére derűs életképeket rögzítő versekből válogatott - sorolta a szerkesztő.    Péterfy Sarolt kitért arra: Jékely kortárs költőkkel való összekapcsolásának ötlete már korábban megfogalmazódott benne, és a megvalósításban remekül egymásra találtak a centenárium kapcsán őket felkereső kiadóval. Mint mondta, lehetőséget kívánt adni arra, hogy a korábban irodalomtörténészek által kialakított Jékely-képet mai költők újítsák meg.    Milkovich Eszter, a kiadó vezetője a Könyvhétre megjelenő másik büszkeségükként beszélt a szintén száz éve született Weöres Sándor verseinek válogatáskötetéről. Az idei könyvfesztiválra megjelent gyermekvers-válogatás után most a diákok és felnőttek számára gyűjtötték össze a költő legjelentősebb alkotásait. A verseket, ahogy a Kutyafülű Aladár esetében, úgy ennél a kiadványnál is Steinert Ágota irodalomtörténész válogatta - tette hozzá.    A gyerekeknek most is készültek verseskötetekkel - folytatta a kiadóvezető. A Családi kör című antológia, amelyet Havas Katalin állított össze, Arany Jánostól a kortárs alkotókig gyűjti össze a családról szóló verseket. Ennek megfelelően a klasszikus családkép mellett megjelennek a csonka családok érzékeny, a gyermek szemszögét érvényesítő ábrázolásai is - tette hozzá.    Újdonság ezek mellett Buda Ferenc első gyermekvers-kötete, a Doromboló, és Kányádi Sándor Küküllő kalendárium című, tizenkét verset tartalmazó lapozó könyve, amely Milkovich Eszter elmondása szerint ebben a formában most jelenik meg először Magyarországon. Mindkét kötetet Keresztes Dóra illusztrálta.    Egészen másfajta érdeklődésre számíthat Fráter Zoltán irodalomtörténész Karinthy, a városi gerilla című, új kötete, amely a teljesség igényével mutatja be és értelmezi a költő, író megnyilatkozásait. Az irodalmár az MTI-nek elmondta: az összes, Karinthy Frigyessel készült interjú, riport, illetve minden ismert, nyomtatásba került reakciója, körkérdésre adott válasza, megnyilatkozása szerepel a kötetben, s ezek szerinte mind "egy irányba mutatnak". A költő a sajtót és saját népszerűségét tudatosan felhasználva arra törekedett, hogy művei mellett közvetlenebbül is képviselje a nézeteit, amikben hitt, vagyis a gondolatszabadságot, a játékosságot, a szó erejét, az emberséget - fogalmazott a szerző.    Mint felidézte, 1987-ben jelent meg a kötet előzményének tekinthető Mennyei riport Karinthy Frigyessel, amelyben szintén megnyilatkozásait gyűjtötte össze. Akkor azonban a kapcsolatot a sajtó felől vizsgálta: arra koncentrált, hogy a korabeli lapok hogyan használták fel az ismertségét, milyen képet festettek róla - mostanra azonban a felfedezett anyagok bővülésével nyilvánvalóvá vált, hogy a fordított nézőpont az érvényes - hangsúlyozta.    Fráter Zoltán kitért arra: a nyugati írók, művészek példája alapján indított - ahogy a költő nevezte - "gerillaharcot" sokszor a nem klasszikus írói szerepei egyikében folytatta, így például bűvészként, színészként, konferansziéként, feltalálóként. "De mindig jellegzetesen karinthys módon, tele szeretettel, humorral, barátságossággal" - hangsúlyozta a szerző.    Mindemellett az olvasók megismerhetik Winston Churchill volt angol miniszterelnök most 90 éves lányának történetét saját elmondása szerint, és A hisztéria felkavaró történetét, Andrew Scull angol pszichiáter könyvét is. Az orvostudomány-történeti monográfiát Lafferton Emese egészítette ki magyarországi vonatkozásokat bemutató fejezettel.  Húsz újdonság jelent meg a Kossuth Kiadói Csoportnál Húsz újdonság, köztük egy Markó Béla-interjúkötet, egy sajátos Marokkó-útikönyv, egy Weöres Sándor-monográfia, több történelmi munka, számos hangoskönyv és regény jelent meg a Kossuth Kiadói Csoportnál a 84. Ünnepi Könyvhétre. A Kossuth Kiadó újdonságai közé tartozik A magyar kártya című érdekes interjúkötet, amelyben Kőrössi P. József beszélget Markó Bélával, napjaink egyik meghatározó határon túli politikusával - mondta Kocsis András Sándor, a kiadó elnök-vezérigazgatója pénteken az MTI-nek.    A tudomány területén megjelenő kötetek közül felhívta a figyelmet Csepeli György szociológus A hatalom című munkájára, Ormos Mária történész Múlt a jelenben című esszékötetére, valamint a Weöres Sándor születésének 100. évfordulója alkalmából megjelent nagymonográfiára, amely Kenyeres Zoltán professzor tollából született.    Sajátos útikönyvnek nevezte Kocsis András Sándor a Marokkó kultúr- és politikatörténetét bemutató, képekkel illusztrált kötetet, Ágh Attila és Varga Gyula munkáját.     Mint mondta, új kategóriát vittek a piacra, amely formátumában és kivitelében havilaphoz, élettartamát tekintve könyvhöz hasonlítható. Az első világháború történetét bemutató, DVD-melléklettel megjelent összeállítás eredeti dokumentumfotókkal gazdagon illusztrált, 26 önálló cikket és tanulmányt tartalmaz.    A Noran Libro kiadó újdonságairól szólva Kocsis András Sándor elmondta: a könyvhétre jelent meg Végel László újvidéki író Neoplanta, avagy az Ígéret Földje című városregénye, Horváth Péter rendező történelmi regénye M.S. mesterről A képíró címmel, Bitó László Örökség című regénye, amely a Trianon-trilógia harmadik kötete, valamint Borgos Anna Nemek között című nőtörténettel, szexualitástörténettel foglalkozó különleges munkája.    A Kossuth Kiadó-Mojzer Kiadó hangoskönyvei közül ajánlotta egyebek mellett Für Anikó előadásában a Lúdanyó meséit, valamint Mérő László Az elvek csapodár természete című művét Mácsai Pál elmondásában. Harencsár László Mesél az erdő című hangoskönyvét Bencze Ilona, Bodrogi Gyula, Esztergályos Cecília, Laár András és Pécsi Ildikó adja elő, Schäffer Erzsébet A szerelmes körtefa című írását maga a szerző olvassa fel.  A kalapdobozban képzőművészeti írások - Tolnai Ottó új könyve A 84. Ünnepi Könyvhétre jelent meg Tolnai Ottó Kossuth-díjas vajdasági magyar költő, író Kalapdoboz - képzőművészeti írások című új kötete, amelyet a Forum újvidéki kiadó gondozott. Tolnai Ottó a Kalapdobozt különös könyvnek nevezte. Az MTI-nek elmondta, hogy a könyv doboz formát kapott, aminek ihlető forrása Szikora Tamás budapesti festőművész barátja volt. Szikora "dobozolt": gyűjtötte, festette, rakosgatta őket. Tolnai a festő hatására el kezdte tanulmányozni "a doboz filozófiáját".     Az író elmondta, hogy meglepődött, amikor a napokban kezébe vette a 460 oldalas, a festőbarátainak képeivel illusztrált könyvet, mert megérintette a "doboz" misztikuma. Megjegyezte: a doboz filozófiája az, hogy titkok sansza van benne.    A Kalapdoboz a Holt-tenger partjáról című Szikora-kép nyomán adta a kötetnek a Kalapdoboz címet. A kalapos női képeket - köztük a könyv borítóján levőt is - Edita Kadiric szabadkai szerb festőnő készítette.     A kötet szubjektív, lokális ügyekről, kedves festőbarátokról szóló írások gyűjteménye. Ahogy mondta, kapcsolatba került velük és megszerette őket, mint Beckett az ő festőit. Felidézte, hogy a német író képkereskedőnek készült, és amikor megvette egyik barátja képét, annyira megérintette a festmény, hogy az élete részévé vált, ahogy neki is a sok vajdasági művész, legyen az magyar, szerb, albán, bosnyák, horvát vagy nyugat-európai. "Összeálltak világom véres kulisszáivá" - mondta.     "A dobozban ott hullámzik az Adria is Petar Omcikus és felesége, Kosa Boksan szerb festő művein keresztül" - magyarázta. Mindketten már 60 éve élnek Párizsban, de mivel Omcikus a tenger partján, a Rijeka közeli Susakban született, visszavágyott az Adriára. Nemzetközi művésztelepet hoztak létre a tengerparton és így nyaranta visszajárnak.    A kötetben a szerző a maga példáján mutatja be, hogyan éli meg a vajdasági festészetet Jugoszlávia széthullása után, mint fogalmazott, a festészet lett "a hely, amit belakott". "Nem a politika, hanem a képzőművészek adják számomra a térséget, és nem egyszerűen a tájat, hanem a szerelmetes földrajzot Paliccsal, Budapesttel, Belgráddal, az Adriával és a tenger festőivel, akik az azúrral dolgoznak" - fejtette ki.    Tolnai Ottó elmondta, hogy írja a Kalapdoboz folytatását európai, vajdasági és szlovén, horvát, szerb, bosnyák, montenegrói tengerfestőkről.  Megjelent Gerlóczy Márton új regénye  A társadalom perifériájára szorult emberekről szól Gerlóczy Márton új regénye, A létra, amely a 84. Ünnepi Könyvhétre jelent meg a Scolar Kiadónál. A szociografikus regény névtelen főhőse megvesz egy fülkeszerű, kicsi lakást egy pesti bérházban, amely az 1930-as években kuplerájként működött. Május elsején úgy dönt: szomszédjaitól kölcsön kér egy létrát, hogy felfúrja a függönyt a plafonra - ismertette a cselekményt Nádor Zsófia, a kötet szerkesztője, hozzátéve, hogy a könyvből az olvasók megismerhetik a bérház tipikus lakóit.    A szerkesztő szerint Gerlóczy Márton nem Budapest-regényt írt, ezek a figurák az ország bármely pontján élhetnének. Felidézte, hogy a szereplőknek egy közös jellemvonásuk van, a motiválatlanság. "Nyomasztó környezetben, a garzonlyukakban úgy élnek, hogy nem tudják honnan jöttek, hová mennek, mit akarnak vagy miért vannak itt" - fejtette ki.    A kötet több mint fél év alatt készült el. A szerkesztő szerint Gerlóczy új hangon szólal meg, a könyv hosszú, gondosan felépített körmondatokból áll.    "A létra ugyanúgy humoros, mint Gerlóczy korábbi regényei, de most egy plusz mélység, a sötét oldal is felvillan a történetben" - hangsúlyozta Nádor Zsófia.  Műfaji gazdagság a Magvető kínálatában Műfajgazdag kínálattal készült a Magvető Kiadó a 84. Ünnepi Könyvhétre: Esterházy Péter, Tóth Krisztina, György Péter, Takács Zsuzsa és Jónás Tamás is új kötettel jelentkezett. Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője az ünnepi kínálatból kiemelte Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal című új regényét, amely a 17. századba kalauzolja olvasóját. A szerkesztő hangsúlyozta: a történelem az Esterházy-prózában folyamatosan jelen van. "Izgalmas, ahogy az író újra és újra belepillant a múltnak kútjába, és mindig valami mást pillant meg" - fogalmazott Szegő János, aki szerint az új kötet megidézi Esterházy nagy műveit, ugyanakkor már a Semmi művészettől datálódó, új írói korszak regénye, amelyben a szerző él gyakran alkalmazott technikájával, a lábjegyzeteléssel is.    Megjegyezte, a kötet játékos címe szinte figyelmezteti olvasóját, hogy egyszerű történet nem létezik. "Aki olvasott már Esterházyt, tudhatja, hogy ezúttal is valami összetett, polifon művel lesz dolga" - fogalmazott a szerkesztő, példaként megemlítve, hogy az író kommentárjaival folyamatosan feszegeti a történelmi regény határait. Zsáner és annak tükörképe is, ironikus és kalandos regény, amelyet a humor, bölcsesség jellemez, magán hordozza az igazi mesterpróza valamennyi jegyét - hangsúlyozta Szegő János.     A leginkább költőként ismert, de az utóbbi időben novellákkal, tárcákkal jelentkező Tóth Krisztina Akvárium című könyve családregény, amely az 1950-es évektől az 1980-as évekig kíséri végig szereplői életét. A szerkesztő "költői prózaként" jellemezte a kötetet, hangsúlyozva, hogy Tóth Krisztina esetében ez "nem csilingelést", hanem a költői érzékenységgel megfigyelt apró részleteket jelent, amelyből szőttesként áll össze a regény világa.    A kötetet irónia és fagyos humor jellemzi - mutatott rá Szegő János, aki irodalmi előképként Fejes Endre Rozsdatemetőjét nevezte meg. Hozzátette: a cím utal egy konkrét tárgyra, de metaforikus is, hiszen a bérházak világának áttetszőségét, bezártságát érzékelteti.     György Péter esztéta, író most egy tanulmánykötettel jelentkezett: az Állatkert Kolozsváron - Képzelt Erdély című könyvben a Trianon-trauma kibeszéletlenségének következményeit és az Erdély-mítoszt kutatja. Szegő János kiemelte, hogy a mai magyar emlékezetkultúrával foglalkozó könyv főként arra mutat rá, hogy fenntarthatatlan a trianoni döntést követő nemzeti amnézia, hiszen nem mindegy, ki, milyen kontextusban foglalkozik a kérdéssel. A könyv esettanulmányai, elemzései részletesen tárgyalják például azt, hogyan reagált a korabeli magyar irodalom a békediktátumra, elemzi a Vérző Magyarország című, Horthy Miklós előszavával 1920-ban megjelent antológiát, amelyet Kosztolányi Dezső szerkesztett, és írt bele Tóth Árpád, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes is. Elemzi a határokon túlra került értelmiség dilemmáit olyan személyek életútján keresztül, mint Szabédi László, Szilágyi Domokos vagy Bretter György, de ebből a kontextusból vizsgálja Bodor Ádám prózáját is. A keretes szerkezetű könyv zárófejezetei a jelen politikai emlékezetkultúráját elemzik.     Kiss Noémi Ikeranya - Magzatpróza című könyvében terhessége, majd az ikrei születése óta eltelt időt írta meg. A szerkesztő felhívta a figyelmet a kötet sokműfajúságára, szerinte Kiss Noémi kötete egyszerre tekinthető kézikönyvnek és lenyűgöző prózai alkotásnak.     Flóri Anna rádiós újságíró Érkezési oldal című első kötete egy tükörregény, amelynek egyik szála a közelmúltban játszódik, ezt ütközteti egy 1944-es lágertörténettel. A szerkesztő méltatta a regény aprólékos, kihagyásokkal dolgozó nyelvét, valamint a pontosan megírt figurákat, hozzátéve, hogy a szerző képes volt meghaladni a lágertörténetek ismert toposzait is.     Takács Zsuzsa Tiltott nyelv című verseskötetét a költő egyik újabb lírai csúcspontjaként mutatta be Szegő János, hozzátéve, hogy a versek jól érzékeltetik a Takács-líra gazdagságát is. A könyv leghangsúlyosabb motívuma a gyász, a búcsú pillanatai - hangsúlyozta a szerkesztő, de Takács Zsuzsa tiszteleg a költőmesterek előtt is, emellett Kalkuttai Szent Teréz bőrébe bújva folytatja vallomásos verseit is.    AZ elmúlt öt év verstermése kapott helyett Jónás Tamás Lassuló zuhanás című kötetében, amelyet a szerkesztő rendkívül erős alanyi költészetként jellemzett, hozzátéve, hogy a provokációig feszített személyesség, a brutális őszinteség a magyar kortárs költészet megkerülhetetlen szereplőjévé teszi a szerzőt.     A Magvető könyvheti kínálatában helyet kapott továbbá Erdős Virág Ezt is el című verseskötete, amelynek erős közéleti reflektáltságát, slam-szerűségét, játékosságát, formaérzékenységét hangsúlyozta a szerkesztő. Potozky Lászlót a magyar próza egyik legnagyobb tehetségeként jellemezte Szegő János, a fiatal szerzőtől novelláskötetet adott ki a Magvető Nappá lett lámpafény címmel.     A kínálatból kiemelte továbbá Hajnóczy Péter Jelentések a süllyesztőből című kötetét, amelyet Nagy Tamás szegedi jogtudós rekonstruált a hagyatékból előkerülő dokumentumokból. A szerkesztő felidézte, hogy Hajnóczy 1975-ben megrendítő szociográfiát írt elmegyógyintézeti élményeiről, a szöveg 1975-ben jelent meg a Valóság folyóiratban, a közlést perek, fenyegetések követték. Az író évekig szerette volna kiadni könyvben is munkáját, erre azonban nem volt lehetősége. A most megjelent kötetben nemcsak a könyvhöz gyűjtött anyagok kaptak helyet, hanem eddig ismeretlen Hajnóczy-szövegek, köztük két novella is.     A könyvhétre megjelent továbbá a Körkép című prózai antológia, valamint a Szép versek is, ez utóbbiban mintegy 90 költő verse szerepel. Szegő János elmondta, a válogatás arra tesz kísérletet, hogy bemutassa, milyen sokszínű volt tavaly a magyar költészet. Újdonságok a Kalligram Kiadónál Huszonkét kortárs próza, értekező mű, valamint verseskötet szerepel a pozsonyi Kalligram Kiadó idei újdonságai között a 84. Ünnepi Könyvhéten. Mészáros Sándor, a kiadó főszerkesztője az idei kínálatból az MTI-nek nyilatkozva kiemelte Borbély Szilárd Nincstelenek című életrajzi fikciós regényét. A "brutális szegénységtörténetben" nemcsak a tényekben jelenik meg a brutalitás, hanem az ábrázolás visszafogott pontosságában is - hangsúlyozta.    A történet az 1960-as években egy határ menti kis faluban játszódik és egy szobába bezárt gyermekkorról, az apa és a család kiközösítettségéről szól. Borbély Szilárd felszámolja a gyermekkor meghittségét többek között azzal, hogy az ártatlan gyermek iszonyú kegyetlenséget él át, miközben nagyon szereti szüleit.    A főszerkesztő szólt arról, hogy szerelmi háromszögről ír Csaplár Vilmos Edd meg a barátodat! című regényében. Féltékenység, besúgás, az emberben lévő kegyetlenség fürkészése, a Kádár-kor "erős" antropológiai lenyomata bontakozik ki az 1940-től 1960-ig játszódó történetben. Mészáros Sándor kiemelte: Csaplár nem azt kérdezi, miként működött a rendszer, hanem hogy milyen lett az ember, mivé alakult a rezsimben.    Lengyel László és Surányi György Határátkelés című beszélgetéskönyvében utóbbi, a pénzügyi szakember, egykori jegybankelnök ritka őszinteséggel vall saját sorsáról, pályájáról, miközben higgadtan beszél a jelen és a közelmúlt magyar gazdaságpolitikájáról.    Szabó G. László tollából jelent meg beszélgetéskönyv Törőcsik Marival. A mélyinterjú-kötet a színésznő pályaképét foglalja össze, kortársai vallomásaival.    Az értekező próza műfajában újdonság Szegedy-Maszák Mihály életműsorozatának tanulmánykötete, A mű átváltozásai, Földényi F. László kultúrtörténeti esszékötete, A medúza pillantása, Kende Péter négyrészesre tervezett válogatott műveinek első kötete A kommunizmus és a magyar társadalom címmel, valamint Kis János idén indított életműsorozatának első része, Az összetorlódott idő.    Kilenc kortárs prózaíróval és egy verseskötettel lesz ott a kiadó az idei könyvhéten - összegezte a főszerkesztő. Átadták a Szép magyar könyv elismeréseket és az IBBY Év Gyermekkönyve díjait A 84. Ünnepi Könyvhét nyitónapján adták át a Szép Magyar Könyv 2012 verseny elismeréseit és az IBBY Év Gyermekkönyve 2012 díjait a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM).    A Szép magyar könyv 2012 megmérettetésre 53 hazai és határon túli kiadó összesen 119 könyvvel pályázott, végül az előzsűrizést követően 57 mű került a főzsűri elé - tájékoztatta a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) az MTI-t.    Orosz István grafikusművész, animációsfilm-rendező, a főzsűri elnöke az idei mezőnyről az MTI-nek elmondta, hogy a testület elé nagyon magas színvonalú művek kerültek, ugyanakkor alapvetően a művek tipográfiai, esztétikai igényességét, gondolatiságát értékelték és nem az előállításra fordított költségeket.    Gyermekkönyvek kategóriában Winkler Róbert Márton és Micike az autószerelő műhelyben című, a Kolibri Kiadónál megjelent könyve kapta a díjat, oklevélben Hohol Ancsa Juhhé, szemüveges lettem! című műve, szintén a Kolibri kiadványa és a Scolar Kiadó könyve, Barabás Zsófi-Moizer Zsuzsa Mindenki tud rajzolni című munkája részesült.    Az ismeretterjesztő művek közül Erdélyi Z. Ágnes és Hermann Irén 33 világhírű magyar a XX. századból című, a Sanoma Média által kiadott könyvének ítélte a zsűri az elismerést. Oklevelet kapott Bede Béla a Corvina Kiadónál megjelent a Magyar szecessziós építészet című könyve és Bereznay Tamás a Boook Kiadónál napvilágot látott, Hungarian Cookbook című kötete. Szintén oklevélben részesült és egyben Orbán Viktor miniszterelnöki különdíját is kiérdemelte Pallos Lajos-Torbágyi Melinda-Tóth Csaba A magyar pénz története című könyve, amely a Kossuth Kiadó és a Magyar Nemzeti Múzeum gondozásában jelent meg. Tarlós István főpolgármesteri különdíját és oklevelet kapott Török András Budapest könyv, avagy Simplicissimus szerint a világ című, a Park Könyvkiadónál megjelent műve.    A tankönyvek mezőnyében Csajági Sándor, Fülöp Ferenc, Póda László, Urbán János, Dégen Csaba, Elblinger Ferenc és Simon Péter Fizika 9-10-11. című kötetei, a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó kiadványai oklevélben részesültek.    A tudományos művek, szakkönyvek, felsőoktatási kiadványok kategóriában az Erdei Anna, Sármay Gabriella és Prechl József által szerkesztett Immunológia című könyv, a Medicina kiadványa kapta a díjat, oklevélben és a Tamás László Emlékdíjban Hegyi Ibolya Az idő szövete című, a Scolar Kiadó által megjelentetett kötete, valamint Lévai-Kanyó Judit Többlakásos házak - Kortárs magyar építészet című könyve részesült. Ez utóbbi a Terc Szakkönyvkiadónál látott napvilágot.    A szépirodalmi és ifjúsági könyvek közül Gottfried von Strassburg Tristan című könyve kapta a díjat, egyben Áder János köztársasági elnöki különdíját, a mű a Borda Antikvárium gondozásában jelent meg. Szintén díjban részesült a Scolar Kiadó négy kötete, Takeshi Kitano Fiú, Janne Teller Semmi, Robert Williams Luke és Jon, valamint Wolfgang Herndorf Csikk című könyve. A kategóriában az oklevelet Hajdú-Farkas Zoltán A homályban maradás ösztöne (BookArt Kiadó), James Joyce Ulysses (Európa Könyvkiadó) és Máté Angi Az emlékfoltozók (Magvető Kiadó) című könyve érdemelte ki.    A művészeti könyvek és albumok kategóriában a Szépművészeti Múzeum kiadványa, a Cézanne és a múlt - Hagyomány és alkotóerő című, Geskó Judit által szerkesztett kötet kapta a díjat, az oklevelet Berecz Ágnes Hantai Volume 1. 1949-1959 című kötetének, a Makláry Artworks kiadványának ítélték oda.    A fakszimile, reprint és adaptált kiadványok közül az oklevelet Nedliczi Váli Mihály Házi orvosi szótárotska című könyve, a Magyar Mercurius kiadó kötete kapta, amely kiérdemelte az Antall József-emlékdíjat is.    Rófusz Kinga Máté Angi Az emlékfoltozók című mesekönyvének illusztrációiért és borítótervéért az Emberi Erőforrások Minisztériuma különdíját kapta. Szintén a tárca különdíjában részesült Dancsák Attila Lévai-Kanyó Judit Többlakásos házak című könyvének tipográfiájáért, valamint Buzay István Romhányi József Szamárfül című kötetének illusztrációjáért. Ez utóbbi a Móra Könyvkiadónál látott napvilágot.    A közönségdíjat, amelyet a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál és a Veszprémi Városi Művelődési Központ látogatóinak szavazatai alapján ítéltek oda, az Eötvös Károly balatoni utazásai című könyv kapta. A kötetet Kisbán Gyula szerkesztette és a Fiesta Stúdiónál jelent meg.    A könyvhét nyitónapján adták át az IBBY Év Gyermekkönyve 2012 díjait is. Az elismerést Tasnádi István A kőmajmok háza című könyvéért (Pozsonyi Pagony), Kárpáti Tibor Szabó T. Anna Tatok tatok című könyvének (Magvető) illusztrálásáért, Szabó T. Anna Patrick Ness Szólít a szörny című könyvének (Vivandra) fordításáért, valamint Kányádi Sándor és Nógrádi Gábor életműve, munkássága elismeréséül vehette át.