Áprilisi lapszemle

Irodalmi Szemle

A versek közt: Vladimír Holan (Varga Imre fordításában), Kulcsár Ferenc, Juhász Katalin, Németh Zoltán, Pollágh Péter, Madár János, Hodossy Gyula, Fellinger Károly, Szeles Annamária és Pénzes Tímea versei.

Prózák, esszék: újabb részlet Grendel Lajosnak az idei könyvhétre megjelenő regényéből (Távol a szerelem), Kiscsütörtök címmel részlet Vörös István regényéből (Jóslástan alapfokon), folytatódik Gál Sándor naplója (Kitágult nap 3.), Vilcsek Béla esszéje (A költői mesterség).

A Közlekedőedény című rovatban Duba Gyula esszéje Örkény Istvánról; két tanulmány: Fónod Zoltáné (Grendel Lajos pályakezdéséről) és Mizser Attiláé (Márton László Árnyas főutca című regényéről); az Antikváriumba ezúttal Illyés Gyula Puszták népe című könyve került.

A folyóirat kritikai-recenziós része Szászi Zoltán recenzióját közli (Kulcsár Ferenc legszebb versei), továbbá Orosz István jegyzetét (Plakát[h]-Barát[h]ok. Sorok egy kiállításhoz) – a lapszámot illusztráló Baráth Ferenc munkáiról, a rovatot Szalay Zoltán Szemlélődése zárja (Válogatás az elmúlt hetek irodalmi híreiből).

Olvasó. A mellékletben Csehy Zoltán tanulmánya: Aki az ősi Dunához csalta a Helikon babérkoszorús szüzeit. Bevezetés Janus Pannonius költészetének olvasásába. Ehhez Kuklis Katalin óravázlata tartozik (Janus Pannonius, az epigrammaköltő).

Jelenkor

A lírarovat Aczél Géza, Balla Zsófia, Lackfi János, Tatár Sándor, Domján Gábor, Kürti László és Petrence Sándor verseit közli.

A prózarovatban Karátson Endre elbeszélése, Cristian Teodorescu regényének részletei (Koszta Gabriella fordításában), Kiss Tibor Noé novellái és Patak Márta kisprózái olvashatók.

Nemes Nagy Ágnes-vita. Térey Jánosnak a Jelenkor márciusi számában közölt Nemes Nagy-esszéjét újabb hozzászólások követik, a mostani lapszámban Takács Zsuzsa, Tandori Dezső és Turi Tímea tollából.

Halmai Tamás esszéje Petri György költészetével foglalkozik. Keresztesi József közreadja Galsai Pongrác és Csorba Győző Rubin Szilárdhoz írt leveleit. Ágoston Zoltán kritikát közöl a pécsi Janus Egyetemi Színház Weöres Sándor A holdbeli csónakos-előadásáról.

A kritikarovatban Tóth Krisztina Lackfi János két kötetét méltatja. Lengyel Imre Zsolt Hites Sándor Karátson Endre-monográfiájáról ír. Kisantal Tamás Kertész Imre Mentés másként című könyvét recenzeálja. Mártonffy Marcell Szénási Zoltán kötetéről értekezik.

Romboid

A Szlovákiai Írószervezetek Társulása által évente tízszer kiadott irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat legújabb számában két kritikus is foglalkozik Grendel Lajos Négy hét az élet című legutóbbi regényének szlovák változatával (Život dlhý takmer štyri týždne. Bratislava, Marenčin PT, 2011, ford.: Karol Wlachovský). Mind Lenka Szentesiová, mind Vladimír Barborík a mű esztétikai erényeit hangsúlyozza és nagyon jóként jellemzi, előbbi egyedül a nehézkes fordítást rója fel. Mindkét írás kitér arra, hogy a mű főszereplője a mai Szlovákia területén élő magyar, aki élete nagyobb hányadát a szocializmusban éli le, témája a magyar középosztály mint életstílus eltűnése, valamint a múlt kiüresedése az emlékezés által. A főszereplő önmagával való szembenézését Barborík Cortázar egy 1974-es kisprózájához hasonlítja.

(Romboid, 47. évf., 2012/3., 29–33.)