Anyámok számolatlanul

JUHÁSZ KATALIN

A szerző – Esterházyval ellentétben – nem egy nagy múltú dinasztia képviselője, ezért nem is kísérletezik azzal, hogy végigszántson a történelmen. Nőalakjait talán épp ezért közelebb érezzük magunkhoz. A grófnők, királynők itt mesealakokként szerepelnek, akikről nem sokat tudunk meg, mint ahogy a többiekről sem: a fiatal fruskákról, a háziasszonyokról, a táncosnőkről, a nagyvilági dámákról, a parasztlányokról, a hivatalnoknőkről, a festőnőkről, a színésznőkről. Egy hollywoodi sztár és egy híres énekesnő azonosítható csupán, legalábbis első olvasásra.

A kötet elején még találunk hagyományosan központozott részeket, aztán ezek fokozatosan eltűnnek a szómasszában. Mintha különféle kanalakkal kóstolgatnánk az élet főzelékét. Hol merőkanállal szedünk egy nagyobb adagot, hosszabbacska történetet, hol elég a kávéskanál egy-egy íz érzékelésére. Van, hogy fakanállal kever egyet a szerző, ilyenkor a darabkák máshova kerülnek. Visszatérő szavak kapcsolódnak össze, mindig másképpen. Szunyog Zsuzsa ezt a rövid fejezetek címével is érzékelteti, mintegy felmutatva a hozzávalókat: A betyár, a lány és a ló; Kávé, taxi, parfüm; Rágó és neon. A rövid történetekből, kiragadott fragmentumokból összeálló kötet hangneme egységes – ebben is különbözik Esterházytól. Érzésekből, illatokból, mozdulatokból, tapintható matériából áll össze egy világ. A szerző keveset beszélteti szereplőit, a dialógusok is töredékesek, csak hangulatteremtő erejük van, ráadásul központozás nélkül ezek is összeolvadnak.

Különösen izgalmasak azok a részek, amelyekben „anyám” nem emberi alakban jelenik meg: „anyám mint herendi porcelánminta mint erotikusan tekerődző szecessziós nőalak lágyan redőzött ruhában Mucha festményein egy időben divatos volt őt vásárolni ajándékba veszik mint a cukrot vagy nyalókát vásárokon külföldiek meg pláne ezen el is mosolyodik a szalonok nappalik és mivel naptárban is divatos a kerti budik falán”.

A kötetben névvel szereplő karaktereknek egyébként többnyire angol nevük van, a néhány konkrét helyszín szintén külföldön tahálható. Ennek a megoldásnak nyilván az eltávolítás a célja, hacsak a szerző nem tör nemzetközi babérokra. Szunyog Zsuzsának eddig két verskötete jelent meg, és a költői látásmód a prózájában is érvényesül, még ha nem is úgynevezett „lirizált prózával” van dolgunk a Szél, szoknya, tenger című igen figyelemreméltó kötetben.

Szunyog Zsuzsa: Szél, szoknya, tenger. Kalligram, 2013.