Akciómese egy eltévedt golyóról

Aki ehhez még az akciót is imádja, annak hab a tortán a Micmacs a tire-larigot című mozi

Jean-Pierre Jeunet abszurdból indító, mágikusba átcsapó történetével megbabonáz, műfajteremtő újításával pedig lenyűgöz. Elbűvöl azzal, ahogy hideg akcióba vegyíti a lélektani mesét, miközben szatirikus hangnemben, gúnyos humorral mesélget könnyedén. Jean-Pierre Jeunet másokéval összekeverhetetlen, sajátos stílust teremtett már korábbi filmjével, az Amelie csodálatos élete című romantikus vígjátékkal. Azt a kedves, csupa titok, csupa meglepetés, csupa báj elbeszélőstílust, amelyet az Amelie-vel megalapozott, most továbbfejlesztette. Aktualizálta és modernizálta, s olyan anekdotázó, részletezően sztorizó mozit alkotott meg, amely a látvánnyá formált ötleteivel, szellemességével és bájával elkápráztatja a szemet, emberségével, kedvességével, elesettek iránt vállalt szolidaritásával melengeti a lelket, akció-durvaságával emeli az adrenalint, a történetbe beemelt időszerű problémákkal pedig elgondolkoztat. Jó szándékkal teremtett jó mozi az, amit Jean-Pierre Jeunet vászonra varázsolt.

A film univerzuma, a hely, amelyben a történet játszódik, nem konkrétan meghatározható helyszín. Olyan ez a filmbéli létezés, mint Koncz Zsuzsa dalában a Város, mely nincs a térképeken. Jean-Pierre Jeunet világában az elesettek szeméttelep alatti barlangban, újraértékesíthető szemétből kialakított városban élnek – ők képviselik a jó oldalt –, a gonosz erők, a hatalmasok pedig, akik uralni akarják a világot, megközelíthetetlen föld feletti villákban pöffeszkednek.

Főhősünk, a fiatalon árván maradt Bazil (Dany Boon) imádja a mozit, ámulva mered a képernyőre, lenyűgözik a régi fekete-fehér mozgóképek. Filmnézés közben egy golyó fúródik a homlokába, az utcán lövöldöző gengszterek fegyveréből téved el a lövedék. Bazil fejéből sebészprofesszorok se tudják eltávolítani a golyót. Mivel nem tudni, mikor végez vele a fejébe fúródott lövedék, rokkantnak nyilvánítják, ezért elveszti az állását, önbizalmát, a perifériára kerül. A földalatti világ lakói fedezik fel. Felkarolják és magukkal viszik csodás barlangbirodalmukba. Különös figurák, csodabogarak valamennyien – színészileg is varázslatos teljesítményt nyújt egyikük, egy hajlékony kígyólány, aki egy hűtőszekrény polcán is képes elhelyezni magát.

E figurák aztán elhagyják emberséggel teli, idillikus világukat, hogy bosszút álljanak a Bazil és az apja (akit bombatalálat vitt el még Bazil gyerekkorában) ellen elkövetett gaztettek miatt, s harcot indítanak a fegyvergyártó és fegyverkereskedő nagyhatalmak ellen. Kacagtató, ötletes akciófilm kerekedik a meséből, telitűzdelve felnagyított, csodás, ámulatba ejtő elemekkel.

A Micmacs a tire-larigot igazi pergő mozi. Nem lehet leírni, elmondani, más közeggel visszaadni, csak a vászonra vetülő képek pergésével, a film nyelvén él meg. Nem azért nem lehet például így, írott formában reprodukálni, mert követhetetlen, érthetetlen zagyvaság, ami csupa érzelmi káoszt hagy maga után, hanem mert annyira lüktető film, annyira csupa szív, csupa lélek mozi. Mesés képi világával lenyűgöz, a jó illúziójával magával ragad, beszippant, s olyan virtuális moziélmény részesévé tesz, amelyet csak a vászon előtt lehet átélni. Annyira motívum-gazdag a világa, annyira aprólékosan kidolgozott, hogy valamennyi részletének a megélése öröm, élvezet és felpörgető pozitív energia.

E francia mozi mesés világában varázslatos erejű figurák vívják harcukat a gonosz ellen. Természetesen győz a jó, győz a szenvedély, felemelkednek az elesettek, csupa derűvel végződik a mese, de így van rendjén. Hiszen egy mesemozi, amely a felnőttek kegyetlen, ostoba, gyilkos szándékairól, tetteiről szól – s ez ellen emeli fel a hangját –, mi mást is kínáljon megoldásnak, mint hogy mégis érdemes a jót akarni, s hogy össze kell fogni. Ezért a fegyverkezés elleni passzusok túl direktív hangnemén sem kell megütközni: szándékos a karikírozás.

Megtisztítóan hathat a film arra, akinek sikerül ráhangolódnia. Átmossa a lelket, segít az elcsüggedt, fáradt gondolatok átformálásában.

A kígyólány produkciója pedig szenzáció, érte külön érdemes megnézni a francia produkciót. Ez megmarad, a többit pedig lehet újranézni.