Aba-Novák, a barbár zseni

Ahogy a Modem igazgatója, Gulyás Gábor Pozsonyban, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében tartott sajtótájékoztatóján elmondta, mivel a debreceni kiállítóhely Az igazi da Vinci című kiállításának is voltak szlovákiai látogatói, e most nyíló, az Aba-Novák, a barbár zseni címet viselő tárlaton is szívesen látnak szlovákiai érdeklődőket, olyannyira, hogy szlovák nyelvű tárlatvezetést is tudnak biztosítani.

Megatárlat lesz ez a javából. Erre utal egyebek közt, hogy az Aba-Novák, a barbár zseni Magyarország legnagyobb egybefüggő kiállítóterében, 1300 négyzetméteren (ehhez vendégfalakat is felhúztak) kap helyet – magyarországi művészeti kiállításon korábban soha nem épült még ilyen hatalmas installáció. Ebben az óriási térben, melyben több mint 180 olajképet és 120 grafikát, pannó-terveket, valamint fotódokumentációt tárnak közönség elé, a művész több olyan alkotása is látható lesz, amely még soha nem szerepelt magyarországi tárlaton. S a kiállítási tér még csak növekszik azzal, hogy a festményeket és grafikai munkákat hordozó falak mellett a Modemben prezentálják Aba-Novák Vilmos korabeli mű?termének, valamint az 1937-es párizsi világkiállítás magyar pavilonjának méretarányos rekonstrukcióját is.

Időzzünk továbbra is a mega jeleget erősítő statisztikai adatoknál: a nagyszámú alkotás között akad olyan, amelynek értéke eléri a 200 millió forintot, a művek együttes biztosítási értéke pedig meghaladja a négymilliárdot. A tárlat egyediségére utal az is, hogy a műalkotások kiemelkedően magas értéke miatt – amilyenre magyar művész kiállítása esetében még nem volt példa – a tárlatot biztosító magyarországi társaság bevonta az osztrák anyacégét is. Összegezhetjük tehát, hogy e mostani Aba-Novák-kiállítással – amelyre 46 évvel a zseniális magyar művész utolsó életmű-tárlata után kerül sor – minden idők legdrágább, magyar képző?mű?vész életművét bemutató tárlatát kínálják a Modem munkatársai.

Álljunk meg egy pillanatra a tárlat nemzetközi jellegénél: a bemutatásra összeválogatott anyagot öt ország (Lettország, Olaszország, Litvánia, Szlovákia, Magyarország) köz- és magán?gyűjteményeiből kölcsönözték a debreceni bemutatóra. A tárlaton az érsekújvári Zmeták-gyűj?teményből is szerepel három Aba-Novák-festmény: a Park, a Pihenő cigányok és az Itató. (Ernest Zmeták Aba-Novák tanítványa volt.)

Gulyás Gábor igazgató azt is elárulta, miért éppen A barbár zseni címet adták az elementáris hatású fal- és vászonképeiről ismert Aba-Novák Vilmos életmű-kiállításának. A névadó ugyanis nem kisebb személyiség, mint Picasso. Az 1937-es párizsi világkiállításon Aba-Novák monumentális – a világkiállítás nagydíját elnyert – pannóit megpillantva így kiáltott fel: „Ki ez a barbár zseni?”.

A kiállítás nemcsak statisztikai vonatkozásaiban rendkívüli, mű?vészeti szempontból is számos érdekességet tartogat. Ezekhez a későbbiekben visszatérünk.