A „vidék” és az „olaj” párharca

Az utóbbi időben rájár a rúd az Amerikai Filmakadémia díjkiosztójára, a filmvilág legjelesebb, legparádésabb eseményére, az Oscar-gálára. De mintha a még oly kedvezőtlen körülmények is valamiféle álomgyári dramaturgia szerint oldódnának meg: úgy tűnik ugyanis, hogy mindig minden vészhelyzet csak kedvez a hollywoodi „álom?bálnak”. A vészreklámok a malmára hajtják a vizet.

A Vérző olaj megrázó valóságtöltetével magasztos, de lehangoló moziélményt kínálFotó: Saturn EntertainmentArról van szó, hogy volt már veszélyben a közelmúltban háború miatt: az iraki vérontás árnyékában sokáig kétséges volt, meg lehet-e tartani. Szabad-e veszélyeztetni a világ filmművészeté?nek, a világ filmfővárosának szimbólumát. Készültek a válságforgatókönyvek, stratégák dolgoztak ki óriási biztonsági intézkedéseket, mert daccal és akarattal kiálltak amellett, hogy a filmvilágot nem lehet megijeszteni, megfélemlíteni. A gálát annak rendje és módja szerint megtartották, bár volt némi kompromisszum, engedtek a pompából. Nem volt parádés, divatfelvonultatós vörös szőnyeges bevonulás.

Idén is Damoklesz kardja lebegett fölötte. Az Amerikai Írók Céhe (WGA) hónapokig tartó sztrájkja tette hosszú időre bizonytalanná az Oscar-gálát. Addig talán senki sem hitte igazán, hogy a forgatókönyvírók munkabeszüntetése veszélyeztethetné a ceremóniát, amíg a Los Angelesbe akkreditált külföldi újságírók díja, az Arany Glóbusz (amit az Oscar előszobájának is neveznek) fényes átadása mindössze egy sajtótájékoztatóra nem zsugorodott. Akkor azért összedugták a fejüket az illetékesek, megpróbáltak ilyen-olyan megegyezésre jutni, s alternatív megoldást találni a bankett megmentésére. Mostanra minden akadály elhárult, s minden készen áll arra, hogy a sztárok idén is, az Oscar történetében immár nyolcvanadik alkalommal össze?gyűljenek legnagyobb „kaptárjuk?ba”, a hollywoodi Kodak Színházban, hogy a több mint húsz kategóriában a hét pecséttel őrzött borítékok feltörése után ítéletet hirdessenek, vagyis a jelöltek közül kihirdessék a legjobb nevét (címét). Eredetileg – az első díjátadón, 1929-ben – tizenkét kategóriában hirdettek győztest, ez fokozatosan bővült. 1932-ben értékelték először a rövidfilmeket is, 1935-től pedig a filmdalokat is érdemesnek tartották az akadémia elismerésére. Utoljára 2002-ben bővült a kategóriák sora: ekkor vették fel az Oscar-táborba a legújabb műfajt, az egész estés animációs filmet, s elsőként a morcos orgét, a zöld szörnyet, Shreket vidították fel az elismerő szobrocskával.

Az Amerikai Filmakadémia nemcsak a hollywoodi, illetve amerikai produkciók felett ítélkezik. A nem angol nyelvű, tehát a külföldi filmeket is számba veszik és értékelik egy fő kategória erejéig. Az akadémia tagjainak „mindenhatalma” ide, a közép-kelet-európai térségre is kiterjed, s kiterjedt a közelmúltban, a rendszerváltás előtt is. Előbb Jiří Menzel 1966-os fekete-fehér opusát, a Szigorúan ellenőrzött vonatokat érdemesítették a díjra, majd Szabó István 1981-es ma?gyar–osztrák–német koprodukcióban készült Mephisto című drámáját jutalmazták Oscarral. Idén a legjobb külföldi film díjáért A pénzhamisítók című osztrák, második világháborús produkció (a filmet már nálunk is bemutatták), az izraeli Beaufort, a lengyel rendező, Andrzej Wajda Katyn című történelmi drámája (csütörtöki számunkban részletesen foglalkoztunk a film születésének körülményeivel), a Mongol című kazah film, valamint az orosz 12 című bírósági thriller versenyez.

Nehéz találgatni az eredményeket illetően, csak annyi biztos, hogy a legtöbb jelöléssel – nyolccal-nyolccal – a Nem vénnek való vidék és a Vérző olaj című film vezet. Az előbbi egy gengszterdráma, amely Ethan és Joel Coen műhelyében született, a másik Paul Thomas Anderson megrázó erejű óriási tablója. Egy jelöléssel lemaradva követi őket Joe Wright Vágy és vezeklés című angol–francia drámája. Egyetlen jóslatba talán belebocsátkozhatunk: a Vérző olaj, amelyet már a hazai mozik is vetítenek, biztosan rokonszenves lesz majd az akadémia legtöbb tagjának, hiszen a 20. század fordulóján játszódik, a szabad lehetőségek Amerikájában, amikor élethalálharc folyt a folyékony aranyért. S a filmábrázolás is olyan nosztalgiás westernes amerikai. A főszerepben pedig Daniel Day-Lewis az ősamerikait jeleníti meg elsöprő erővel. A Vágy és vezeklés viszont a hollywoodi ízlésvilághoz áll közelebb. Míg az előbbi opus naturalisztikusságával és megrázó valóságtöltetével magasztos, de lehangoló, a másik festett romantikájával lenyűgöző moziélményt kínál.

Az Oscar-jelöltek listája

Legjobb film

Juno

Michael Clayton

Nem vénnek való vidék

Vágy és vezeklés

Vérző olaj

Legjobb férfi főszereplő

George Clooney (Michael Clayton)

Daniel Day-Lewis (Vérző olaj)

Johnny Depp (Sweeney Todd – A Fleet Street démoni borbélya)

Tommy Lee Jones (Elah völgyében)

Viggo Mortensen (Eastern Promises)Legjobb női főszereplő

Cate Blanchett (Elizabeth: Az aranykor)

Julie Christie (Egyre távolabb)

Marion Cotillard (Piaf)

Laura Linney (The Savages)

Ellen Page (Juno)

Legjobb férfi mellékszereplő

Casey Affleck (Jesse James meggyilkolása,

a tettes a gyáva Robert Ford)

Javier Bardem (Nem vénnek való vidék)

Philip Seymour Hoffman

(Charlie Wilson háborúja)

Hal Holbrook (Út a vadonba)

Tom Wilkinson (Michael Clayton)

Legjobb női mellékszereplő

Cate Blanchett (I’m Not There)

Ruby Dee (Amerikai gengszter)

Saoirse Ronan (Vágy és vezeklés)

Amy Ryan (Hideg nyomon)

Tilda Swinton (Michael Clayton)

Legjobb rendező

Paul Thomas Anderson (Vérző olaj)

Joel Coen és Ethan Coen

(Nem vénnek való vidék)

Tony Gilroy (Michael Clayton)

Jason Reitman (Juno)

Julian Schnabel (Szkafander és pillangó)

Legjobb eredeti forgatókönyv

Brad Bird, Jan Pinkava, Jim Capobianco (L’ecsó)

Diablo Cody (Juno)

Tony Gilroy (Michael Clayton)

Tamara Jenkins (The Savages)

Nancy Oliver (Plasztik szerelem)

Legjobb adaptált forgatókönyv

Paul Thomas Anderson (Vérző olaj)

Joel Coen és Ethan Coen

(Nem vénnek való vidék)

Christopher Hampton (Vágy és vezeklés)

Ronald Harwood (Szkafander és pillangó)

Sarah Polley (Egyre távolabb)

Legjobb idegen nyelvű film

Beaufort (Izrael)

A pénzhamisítók (Ausztria)

Katyn (Lengyelország)

Mongol (Kazahsztán)

12 (Oroszország)

Legjobb fényképezés

Roger Deakins (Jesse James meggyilkolása, a tettes a gyáva Robert Ford)

Roger Deakins (Nem vénnek való vidék)

Robert Elswit (Vérző olaj)

Janusz Kaminski (Szkafander és pillangó)

Seamus McGarvey (Vágy és vezeklés)

Legjobb zene

Marco Beltrami (3:10 to Yuma)

Michael Giacchino (L’ecsó)

Alberto Iglesias (Papírsárkányok)

Dario Marianelli (Vágy és vezeklés)

James Newton Howard

(Michael Clayton)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?