A verejný melléknevet tartalmazó szerkezetek magyar megfelelői

Mivel az egyes eseményekről az újságírók elsősorban többségi nyelvű forrásokból értesülnek, nehéz a dolguk, amikor ezeket a kifejezéseket magyarra kell fordítaniuk, hiszen az adekvát célnyelvi megfelelő azonosítása pontos fogalmi meghatározáson alapuló tárgyi, ezen felül pedig szaknyelvi ismereteket is igényel. Ráadásul gyakran előfordul, hogy az illető szó/kifejezés a köznyelvben is használatos, ilyenkor az újságírókra újabb feladat hárul: fel kell ismerniük a szaknyelvi és a köznyelvi jelentés(ek) közötti eltéréseket. A hazai magyar nyelvű sajtóból származó nyelvi adatok azt bizonyítják, hogy a verejný (-á, -é) melléknevet tartalmazó szlovák szerkezetek magyarra fordításakor is jelentkeznek a fentiekből adódó gondok: a célnyelvi (magyar) megfelelő sokszor a forrásnyelvi (szlovák) elem jelentését és grammatikai jellemzőit tükrözi, azaz a közmagyar megnevezés mellett/ helyett gyakran egy vagy több helyi variáns is előfordul a magyar nyelvű szövegben. A verejná obchodná spoločnosť kifejezésnek például a következő szlovákiai magyar megfeleltetéseire találtunk példát: „közérdekű kereskedelmi társaság”, „közérdekű üzleti társaság”, „nyilvános kereskedelmi társaság”; miközben Magyarországon közkereseti társaságnak nevezik azt a ’jogi személyiséggel nem rendelkező társaságot, amelynek tagjai korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak’ (a meghatározás a Magyar értelmező kéziszótárból származik). De nézzük, milyen jelentésekkel bír a verejný (-á, -é) melléknév a szlovákban, s melyek ezek adekvát megfelelői a magyarban. A legáltalánosabb a ’közösségi, társadalmi’ jelentéstartalom, melyet a magyar a köz- előtaggal fejez ki: verejná vec, verejná záležitosť – közügy, verejný život – közélet. Ehhez hasonlóan fejezzük ki nyelvünkben az előzőnél jóval gyakoribb ’közösségi, ill. társadalmi tulajdonban levő’ szójelentést: verejná studňa – közkút, verejné priestranstvo – közterület, verejné prostriedky – közpénz(ek), verejný majetok – közvagyon. Ugyanilyen módon érzékelteti anyanyelvünk a ‚közös, általános’ jelentéstartalmat is: verejná mienka – közvélemény, verejné právo – közjog, verejné zdravotníctvo – közegészségügy. A szóban forgó szlovák melléknév ’közönség, nyilvánosság előtt történő’ , illetve ’amin bárki részt vehet, ill. amit bárki használhat’ jelentéseit azonban a magyar már nem a köz- előtaggal, hanem a nyilvános melléknévvel, ritkábban a nyílt melléknévi igenévvel jelöli, pl.: verejná skúška – nyilvános próba, verejná dražba – nyilvános árverés, verejný telefón – nyilvános telefon, verejné dni – nyílt napok; a forrásnyelvi elem ’nem titkos’ értelmezésének pedig általában a nyílt melléknévi igenév felel meg, pl.: verejné hlasovanie – nyílt szavazás. A fentihez hasonló fordítási kérdések felmerülésekor érdemes „fellapozni” a szlovák kisebbségi kormánybiztos hivatalának honlapján található Slovensko-maďarský odborný terminologický slovník című kétnyelvű elektronikus szójegyzéket. Misad Katalin