A történelem következő stációja

Bővelkedünk irodalmi évfordulókban ebben az évben, hiszen a magyar irodalom két legfontosabb alakja, Petőfi és Madách is kétszáz éve születtek. Az évfordulókról szinte minden kulturális intézmény meg szeretne emlékezni, így lépten-nyomon Petőfi- és Madách-kiállításokba botlunk idén. Szklabonyai kötődése miatt Madách ráadásul kiemelkedően fontos a hazai közeg számára. Gyenes Gábor tárlatára azonban ne menjünk úgy, hogy Madách munkásságának klasszikus értelemben vett méltatására számítunk. Márpedig Gyenes Gábor dialógust folytat Madáchcsal – erre mi sem utal jobban, mint az, hogy tárlata címe összecseng Madách drámájának címével. A Galéria 19-ben azonban nem Madách emberének a tragédiája tárulkozik elénk: a történet, amelyet Gyenes Gábor mesél, ízig vérig a jelenkor emberéről szól, mai szemszögből.

Az alkotást a galéria kisebbik termében tekinthetjük meg, a képregényszerű rajzokat a négy falon helyezték el, klausztrofóbiás érzetet keltve a szemlélőben, amint Putyin, Trump és David Attenborough néznek rá a falról. Az alkotás első pillantásra meglepő párhuzamokat von Madách műve és a jelenkor között, megkockáztatjuk viszont, hogy ha Madách ma is élne, egyetértene Gyenes Gáborral.

Miközben a szlovák közönséghez is szeretne szólni, hiszen a felhasznált idézetek a mű szlovák fordításából származnak, a tárlat tehát elsősorban abban különbözik a Madách-kultusz ápolásának klasszikus példáitól, hogy nem bemutatni szeretné a magyar drámairodalom fő művét. Gyenes Gábor alkotását egyfajta képzőművészeti fanfictionként jellemezhetnék: az alkotó továbbírja a magyar dráma kultuszművét. Madách tragédiája végighalad az emberiség történelmének legfontosabb állomásain, hogy aztán Ádám az Úr színe előtte ezekkel a szavakkal fogalmazza meg azt, ami leginkább aggasztja az írót, hogy vajon „Megy-é előbbre majdan fajzatom.” Gyenes Gábor képregényszerű jelenetekben, popkultúrára tett utalásokban boncolgatja tovább ezt a kérdést. A jelenkor történéseit vizsgálva korunk legfontosabb szereplőit állítja középpontba, miközben a madáchi szellemet posztmodern eszközökkel, iróniával és szatírával átitatva eleveníti meg, anélkül, hogy megfosztaná Madách művét annak szakralitásától: azt, hogy képregénye szövegrészleteit a tragédiából vett idézetekkel egészíti ki, egyfajta Madách előtti tisztelgésként is értelmezhetjük.

Az, hogy a képzőművészet dialógusban áll a irodalommal, hogy rajzai és grafikái számára az irodalmi élmény nyújt kiindulópontot, természetesen nem újdonság Gyenes Gábor munkásságában, akinek számos kötet illusztrációs munkája fűződik a nevéhez. Gyenes Gábor Kassán született, tanulmányait a Szlovák Műszaki Egyetem Műépítész Karán, majd a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola Grafika Tanszékén végezte, majd a besztercebányai Művészeti Akadémián doktorált, jelenleg a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola Grafika Tanszékén tanít. Munkájában gyakorta jelenik meg a városi terek témája, a város és a civilizáció kapcsolata, illetve az egyén elidegenedésének kérdése, stílusára jellemző, hogy utalásokat tesz a popkulturális elemekre, jelenleg pedig a tájkép festésének alternatíváit keresi és a land art lehetőségei is foglalkoztatják.

„Én meg lugost csinálok, éppen ollyat, / Mint az előbbi, s így körénk varázsolom / A vesztett Édent” – mondja Éva a paradicsomból való kiűzetést követően Ádámnak. Az idézet Gyenes Gábor alkotásában egy űrhajóshoz kötődő szövegbuborékban jelenik meg. Az űrhajós felfelé tekint, egy messzi bolygó irányába, felfelé mutató kezében egy üvegbúra, melyben apró zöld növény rejtőzik, a lábánál pedig egy robotkutya. Az irónia kézzelfogható, az üzenet drámai: csakúgy, mint az első emberpár, aki nem volt képes az Édent megbecsülni, mi is kiűzetünk erről a bolygóról, miután tönkretettük, és az élőt technológiával helyettesítettünk. Az élet utolsó maradványait igyekszünk átmenteni egy másik bolygóra, hogy ott életet teremtsünk élettelen körülmények között – miközben szeretnénk hinni abban a narratívában, hogy az emberiség történetének következő grandiózus stációjához értünk, köszönhetően saját fejlettségünknek és bölcsességünknek.

A képregény többi részlete sem szívmelengetőbb. A kurátor, Szalay Zoltán az ideológiák hatását emeli ki Madách és Gyenes művének közös vonásaként: minden ideológia, bármilyen nagyszerűnek és grandiózusnak is tűnjék, magában hordozza a pusztulás veszélyét. Az ideológia hatása az emberre egész konkrét elemekben rajzolódik ki a képregény néhány epizódjaiban: látunk itt dzsihádistákat, akik épp rabokat készülnek kivégezni, Trumpot és a washingtoni Kapitólium ostromát megelőzően a gyülekező tömeget Make America Great Again feliratú zászlóval, és internetes pornó fajtáinak szédítően széles választékát. Egyvalamit merünk csak remélni: Gyenes Gábor fanfictionje Madách az emberiség történelmén végighaladó drámájának folytatása, nem pedig befejezése.