Az online csalások mára jóval túlmutatnak a régi, jól ismert „nigériai herceges” leveleken, ahol mesés örökséget ígértek. Az elmúlt években a csalók szervezettebbé váltak, módszereik pedig kifinomultabbak és veszélyesebbek lettek.
Már nem nigériai hercegek a csalók – bárki áldozattá válhat

A csalók ma már pszichológiai manipulációval és mesterséges intelligencia segítségével dolgoznak. Ondrej Kubovič, az ESET kiberbiztonsági szakértője szerint céljuk, hogy rávegyék az áldozatot: önként adja át a pénzét.
A SME napilap beszámolója szerint az áldozatok között egyetemi végzettségűek, sőt informatikusok is vannak. Veszteségeik néhány száz eurótól 150 ezer euróig terjednek. Sokan közülük máig nem értik, hogyan dőltek be a csalóknak. A rendőrség pedig sokszor az áldozatok figyelmetlenségére hivatkozva elutasítja az ügyek kivizsgálását.
Szia anya...
Az egyik legelterjedtebb átverés jelenleg a hamis családi üzenetek módszere, amely Szlovákiában robbanásszerűen terjed. A csalók WhatsAppon vagy SMS-ben keresik meg az áldozatokat ismerős vagy családtag nevében:
Szia anya, ez az új számom. Küldj üzenetet WhatsAppon, fontos lenne.
Ezután pénzt kérnek, gyakran arra hivatkozva, hogy elromlott a telefon, nincs hozzáférésük a bankszámlájukhoz. Az áldozatok sokszor elhiszik, mivel a csalók szlovák bankszámlát adnak meg, ezzel is hitelességet színlelve.
A Slovenská sporiteľňa adatai szerint a kár 2023-ban elérte a 397 ezer eurót, idén pedig már két hónap alatt 436 ezer euróra ugrott. Ha így folytatódik, 2,5 millió euró felett lehet az éves kár.
Leggyakoribb csalások
Népszerű csalási forma a bazári átverés is, amikor használt cikkek eladása vagy vásárlása során húznak csőbe embereket. A csalók már nem csak koncertjegyekkel, de lakásokkal, autókkal és traktorokkal is kereskednek. Az áldozatok előleget fizetnek, az eladó pedig eltűnik.
Az online vásárlások egyébként is kockázatosak. Az Eurostat szerint sokan szenvednek késedelmes szállítástól, sérült csomagoktól vagy elutasított reklamációtól.
A leggyakoribb átverések között továbbra is ott van az adathalászat (phishing), amikor hamis weboldalakon vagy e-mailekben próbálnak érzékeny adatokat megszerezni, mint például jelszavak vagy bankkártyaadatok.
Szintén gyakoriak a hamis webáruházak, amelyek irreálisan olcsón kínálnak termékeket, de az árut sosem szállítják le.
- Befektetési csalások: átlagosan 2100 euró
- Hamis családi üzenetek: átlagosan 1400 euró
- Bazári csalások: átlagosan 500 euró
Bárki lehet áldozat
Az esetek rámutatnak: bárki lehet áldozat, kortól, nemtől, iskolai végzettségtől függetlenül. Még az informatikában jártas emberek is beleesnek a csapdába, mert a csalók minden pszichológiai eszközt bevetnek. A lényeg, hogy felismerjük helyzetünket.
- Soha ne utaljunk pénzt, amíg nem győződtünk meg az üzenet valódiságáról.
- Mindig ellenőrizzük az információkat – hívjuk fel a valódi családtagot, ismerőst.
- Legyünk óvatosak a túl szép, hogy igaz legyen ajánlatokkal.
- Használjunk biztonsági beállításokat, kétlépcsős azonosítást.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.