A rozsnyói múzeum létezése is már csoda

A Rozsnyói Bányászati Múzeum új alapítója 2002-től a Kassa Megyei Önkormányzat, amelynek költségvetésében mint támogatási intézmény van jelen. Az évi költségvetése valamivel több mint 3,8 millió korona, amelyhez hozzászámítódik a múzeum által kitermelt haszon, vagyis a belépődíjak (tavaly ez 100 ezer korona volt). Egyéb forrása nincs a múzeumnak, de az alapító nem is engedi, hogy legyen. Az elmúlt évben több mint 4,5 millió koronára volt szüksége a múzeumnak. Az intézmény költségvetése eleve több százezerrel kisebb, mint kellene, ami főként a rezsiköltségek kifizetése esetében jelent óriási gondokat. Pedig a múzeum már évekkel ezelőtt takarékossági intézkedéseket hozott, aminek következtében csak azokban a helyiségekben fűtenek, ahol dolgozók tartózkodnak. A kiállítótermek hőmérséklete pedig szabályozott, a gyűjtemények érdekében +3 fokon tartott.

A költségvetési hiány több problémát von maga után. Nincs elég pénze a revíziókra és a műszaki berendezések ellenőrzésére. Anyagi okok miatt nagyon lelassult, szinte teljesen megállt a gyűjteménygyarapodás. Csak az ajándékozás gesztusára támaszkodhat az intézmény. Nem tudják a gyűjteményes anyagot megfelelő feltételek közt elhelyezni. Nagyon kevés múzeumban található klimatizáció, biztonsági és tűzvédelmi berendezés, így „szakemberek felügyelete mellett megy tönkre a múzeumi tárgy”. Nincs elég pénz az épületek karbantartására. Nincs pénz propagációra, ami miatt kevesen látogatják a múzeumot.

Magára a múzeumi tevékenységre szinte egyáltalán nem jut pénz, mivel a költségvetés körülbelül 55 százalékát a bérek teszik ki, másik részét a rezsiköltség fedezésére kell elkülöníteni. ĺgy az intézmény nem tudja teljesíteni társadalmi küldetését. Külön forrást jelentenek a pályázatok, amelyekben a Rozsnyói Bányászati Múzeum gyakran és viszonylag sikeresen részt vesz. Azonban ezek a pénzforrások célirányosak, nem oldják meg az intézmény működéssel kapcsolatos problémáit.

A képlet egyszerű: ha az államtól többet kapnának a megyei önkormányzatok, értelemszerűen a megyékhez tartozó múzeumok is több pénzből tudnának gazdálkodni. Bár a megyei önkormányzatok igyekezete megvan a sürgős hiányosságok, hibák orvoslására, sok esetben ez is anyagi korlátokba ütközik.

Ebből a helyzetből kiutat jelenthetne, ha nemcsak a kerületi önkormányzattól kellene a múzeumoknak támogatást kapniuk, hanem például az önkormányzatokat is érdekeltté tennék a színvonal megtartásában. A Rozsnyói Bányászati Múzeum aktivitásainak 90-95 százaléka a városhoz kötődik. Megoldást jelenthetne a vállalkozók és jogi személyek támogatása is.

Mindezen negatív prognózist sejtető tények ellenére szép eredményei vannak a Rozsnyói Bányászati Múzeumnak. Hat állandó kiállítást és hat épületet működtet, évi 15-22 időszakos kiállítást rendez. Mindezt abból a maradék évi 568 ezer koronából, ami a költségvetésből erre kiszabott. Ebből kell fedezni a telefon- és postaköltséget, az irodai felszerelést, úti- és benzinköltséget, a dolgozók étkezési hozzájárulását, a biztonsági berendezések működtetését, tisztítószerek vásárlását, kiállítások elkészítését, iskolázásokat, a műszaki berendezések ellenőrzését, az épületek és műszaki berendezések hibáinak javításait. Ez havi bontásban nem egészen 50 ezer koronára jön ki. Létezésük is már egy csoda. (kov)