A rózsa neve

Minden rendező vágya, hogy sikeres és színvonalas regényt, történetet vigyen vászonra. A nyolcvanas években a majdnem ismeretlen Umberto Eco forma- és stílusbontó regénye, A rózsa neve pár hét alatt bestseller lett.

Minden rendező vágya, hogy sikeres és színvonalas regényt, történetet vigyen vászonra. A nyolcvanas években a majdnem ismeretlen Umberto Eco forma- és stílusbontó regénye, A rózsa neve pár hét alatt bestseller lett. A francia Jean-Jacques Annaud, aki magát bibliofilnek tartja, azon melegében megszerezte és elolvasta a könyvet, majd mindent elkövetett azért, hogy ő rendezhesse a regény filmadaptációját. Akkor még nem sejtette, milyen kemény fába is vágta a fejszéjét. Csak amikor már a negyedik forgatókönyvírót is menesztette, döbbent rá arra, amit az Ecót imádó kritikusok később felróttak neki. Vagyis, hogy ezt a regényt teljességében sohasem lehet megfilmesíteni. Aki olvasta Eco briliáns módon megírt művét, az a film megtekintése után valóban csalódottan távozott a moziból. Ahogy én is. Később tudatosítottam, hogy a filmet nem szabad a könyvhöz hasonlítani. Igaz, hogy a forgatókönyv alapjául Eco regénye szolgált, ám a film Annaud munkája és története. Talán a műfaji megnevezése ezért is: gótikus, történelmi krimi.

A történet egyik hőse, Baskerville-i Vilmos ferences szerzetes. A film bemutatásakor nagy port vert fel az alakja, akit az akkoriban csak 007-es ügynökként ismert James Bond, alias Sean Connery alakított. Utólag kiderült, maga a rendező sem hitt abban, hogy ezt a figurát képes lesz Umberto Eco szelleméhez hűen megtestesíteni. Minden kétely ellenére a kritika ovációval fogadta ezt az alakítását. Ugyancsak érdekessége a filmnek, hogy itt játszotta első nagyobb szerepét az akkor tizenhat éves Christian Slater. A rózsa neve egyetlen nagyobb csillaga az inkvizítort alakító F. Murray Abraham, aki Oscar-díjat kapott a Forman Amadeusában alakított Salieri szerepéért. A vak, sőt, elvakult Jorge de Burgost pedig nem más, mint a több mint hetvenéves ifjabb Feodor Chaliapin, a híres Fjodor Saljapin fia alakította, amatőr beugróként.

Az észak-olaszországi bencés kolostorban és könyvtárban játszódó krimi története jól ismert. Viszont a fent említett apróságok eddig ismeretlenek voltak. Talán ezért is jó, hogy néhány színvonalas filmalkotásnak idővel DVD-adaptációja is elkészül, ugyanis ahhoz extrák mellékelésére is lehetőség nyílik. A rózsa neve című film – amely 1986-ban készült olasz, német és francia koprodukcióban – két lemezen megjelent DVD változata már több érdekes extrát is tartalmaz. Nemcsak azokat a tényeket, amelyeket fentebb leírtam, hanem még sok nagyon érdekes kulisszatitkot tudhatunk meg magától a rendezőtől, aki nemcsak a forgatásról beszél, hanem a film elkészülésének viszontagságairól is, továbbá Umberto Eco regényéről, valamint arról a történelmi korról, melyben a film és a regény játszódik. A képgalériában fényképes utazáson vehetünk részt Annaud vezetésével. A második lemezen pedig egy eddig be nem mutatott dokumentumfilm lebbenti fel a fátylat erről a sokat kritizált, sokak számára mégis maradandó élményt jelentő alkotásról.

Bár a film is nagyon jó minőségben és kiváló szinkronnal jelenik meg a lemezen, én nagyon hálás vagyok ezekért az eddig nem látott és láthatott extrákért.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?