A Nap körül, a slágerlisták élén

Az Around The Sun című korong az elmúlt héten az angol nagylemezlista élén nyitott. Az amerikai értelmiség kultuszzenekara tizenhét dicsőséges év után, 1997 végén a dobos, Bill Berry kiválásával trióra fogyott, és a következő évben megjelent kísérleti, posztrockos hangzású Up című albummal sikerült elveszítenie rajongótáborának tetemes részét is. De aggodalmunk felesleges volt, a klasszikusabb dalformákhoz viszszakanyarodó 2001-es Reveal szépített a helyzeten, a mostani pedig a zenekar eddigi legsikerültebb lemeze. Egységes hangulatú és egységesen magas színvonalú album. A tizenhárom középtempós felvétel az előző két albumnál kevesebb elektronikát, több akusztikus hangszert és több vokált használ, valamint továbbviszi az elmúlt években előtűnt The Beach Boys-hatást, amely főleg az optimistább hangvételű dalokban érzékelhető. A politika is visszakerült Michael Stipe dalszövegeibe A Reagan-korszakot végigharcoló zenekar ilyen részletesen legutoljára a Green című album idején fejtette ki a véleményét a politikai helyzetről, ami az 1988-as választások előtt jelent meg, amikor még az idősebbik Bush futott a republikánus színekben. Az első kislemezdal, a Leaving New York a város előtt rója le tiszteletét, a lendületes akusztikus gitártéma körül lassan elhatalmasodó elektronikus lüktetés jellemezte Final Straw az iraki háború hajnalán született meg, a szintén akusztikus gitárra íródott I Wanted To Be Wrong a hajdani amerikai álmot ütközteti a mai agresszív időkkel, az album egyik legjobb dalának számító The Outsiders második tételében pedig a sztárvendég, Q-Tip, az A Tribe Called Quest egykori vezére Martin Luther King félelem nélküli eszményét idézi meg. Stipe a fekete rapperrel együtt vett részt nézőként azon a Radiohead-koncerten, amely rádöbbentette, hogy vissza kell kanyarodnia a politikához. Az Around The Sun a komoly témák ellenére a végén, a címadó dalban optimista kicsengést kap. Mire a Föld a következő kört megteszi a Nap körül, remélhetőleg a helyzet is javul. (est alapján p)