A metrós Kontroll gazdag éve

Nagy Zsoltot két filmben is láthatja a szemle közönsége: a Kontrollban és a SzezonbanOláh Csaba felvételeAz elismerést Kossuth-díjas, hatvanötödik életévét betöltött filmművész kaphatja meg. Az elismeréssel komoly pénzösszeg jár. A filmes díjazottak köre minden évben egy-egy új taggal bővül majd. Lehet az illető rendező, operatőr vagy díszlettervező – neve kétségkívül ismerősen fog csengeni a közönség körében.

Ha filmszemle, akkor persze új filmek. Kísérleti, kisjáték-, dokumentum- és egész estét betöltő játékfilmek. Természetesen külön-külön kategóriában, ahogy az egy nemes versenyhez illik. A nagyjátékfilmek mustrája január 29-én kezdődik a budai Millenáris Park Teátrumában berendezett moziban. Ott lesznek a díszbemutatók. A nagyközönség, ugyanezeket a filmeket, a szomszédos Mammut moziban láthatja majd, ahol minden alkotást kétszer vetítenek le.

Hogy milyen az idei termés?

Először is: gazdag. Huszonhárom film nem kevés. Ennyit sem a lengyelek, sem a csehek, sem a szlovákok nem produkálnak egyetlen év alatt. A magyar rendezők sokan vannak. Népes az emblematikus filmkészítők hada, sokan állnak a középnemzedék soraiban, nem kevesebben az erőteljes kezdéssel ismertté váltak csapatában.

És mindenki hozza a maga munkáját. A kísérleti filmek mezőnyében olyan nevek szerepelnek, mint a Trencsénteplicben már többször díjazott Groó Diana, a Szép napokkal már világsikert aratott Mundruczó Kornél és Jancsó Miklós fia, Zoltán. A kisjátékfilmesek között vannak „régebbi” nevek: Meskó Zsolt, Zilahy Tamás, Schilling Árpád, de ebben a kategóriában indul az Eső után cannes-i díjazottja, Mészáros Péter, a tavalyi nagy felfedezett, Fliegauf Benedek és egy figyelemre méltó ifjú tehetség, Esztergályos Károly és Deák Krisztina lánya: Esztergályos Krisztina.

A legnagyobb érdeklődés minden évben a nagyjátékfilmesek alkotásait kíséri. Az idei szemlét döntő többségben a harmincasok generációja tartja majd a kezében. Friss opusszal (A mohácsi vész) jelentkezik azonban Jancsó Miklós is, aki tavaly a Jött egy buszban öt fiatal kollégájának volt a „kalauza”. Ott lesz a szemlén Antall Nimród metrófilmje, a Kontroll (főszerepben: Csányi Sándor, Nagy Zsolt és Pindroch Csaba), amely hetek óta rekordokat döntöget a magyar mozikban. Vígjátékkal mutatkozik be Fischer Gábor. Montecarlo című filmjében három pedagógus próbál szerencsét a rulettasztalnál, csak hogy megmentsék csődbe ment iskolájukat. Janisch Attila, A hosszú alkony rendezője ezúttal pszichothrillerrel (Másnap) jelentkezik. Hajdú Szabolcs Tamarája nem mindennapi szerelmi többszögről mesél. A Valami Amerika fergeteges sikere után ismét vérbő komédiával rukkol elő Herendi Gábor. A Magyar vándor hét vezére történelmünket kalandozza végig. Ismét megszólal Salamon András, a Közel a szerelemhez rendezője. Getno című filmjét amerikai magyar koprodukcióban készítette egy magyar család tagjairól, akik Las Vegasban próbálnak új életet kezdeni. Török Ferenc (Moszkva tér) filmjében, a Szezonban frissen végzett alföldi pincérfiúk (Nagy Zsolt, Nagy Ervin) nyári kalandjain szórakozhatunk. Fliegauf Benedek, aki tavalyi filmjével, a Rengeteggel rengeteg külföldi elismerést szerzett, új filmjével, a Dealerrel egy kábítószer-kereskedő nyomába szegődik, hogy bemutassa egyetlen napját. Lóth Balázs neve egyelőre ismeretlen a közönség előtt, Nincs mese című szatírájával azonban nagy esélye van az országos hírnévre. Filmjének főhőse az a bizonyos mesebeli szegénylegény, akit a nagyvárosi király állít kemény próbatétel elé. Nem mást, mint egy blőd tévéshow-t kell ép ésszel túlélnie.

Nemcsak a „vájtszeműeknek” kínálja legújabb rendezését Jeles András. A József és testvéreiben árnyjáték formájában elevenedik meg a híres bibliai történet. Nagy viszontagságok közepette készült el Pejó Róbert cigánytelepi Dallasa, amelyet Romániában kezdett el forgatni a stáb, majd a rendőrség és a helybéli „hatalmasok” folytonos zaklatása miatt Magyarországon fejezett be. A német-osztrák-magyar koprodukcióban született film női főszereplője Gryllus Dorka.

Györgyi Anna, Fullajtár Andrea és Garas Dezső a főszereplői Böszörményi Zsuzsa Mélyen őrzött pillanatok című drámájának. A szemlén láthatja először a közönség Deák Kriszta (Jadviga párnája) új filmjét, a Miskolci Boni és Klájdot, amelyben a bulvársajtó által híressé vált borsodi rablópáros izgalmas kalandjait dolgozza fel. Egy cigány fiú és egy kínai lány mai Rómeó és Júlia története Oláh J. Gábor Szűkített szeptim című filmje.

Ennyit az idei „étlapról”.

Ami a tavaly bemutatott filmek sorsát illeti, elmondhatjuk: a magyar filmek nagykönyvében kiemelkedően sikeresnek számít a 2003-as esztendő. Ha csak a játékfilmeket vesszük: ezek az alkotások a világ 196 fesztiváljára jutottak el. A Magyar Filmunió kimutatása szerint a legtöbb fesztiválmeghívást a Rómában Fassbinder-díjjal kitüntetett Pálfi György Hukkle című filmje kapta, amely Houstontól Hongkongig, Szocsitól Barcelonáig több díjat is nyert. Fliegauf Benedek Rengetegje tizenhárom nemzetközi fesztiválon szerepelt, Berlinben és Logówban pedig díjat is kapott.

„A” kategóriájú (első osztályú) fesztiválból természetesen nincs sok a világon. Cannes és Velence Arany Pálmával, illetve Arany Oroszlánnal díszített kapui nehezen nyílnak meg a magyar játékfilmrendezők előtt. Ami itthon, a hazai közönség körében „aranyhalnak” számít, az kint, a nagyvilágban nem biztos, hogy tetszést arat. Ami persze fordítva is igaz. Az a művészfilm, amelyet szakmai körökben magasra értékelnek valamelyik külföldi mustrán, a magyar nézők listáján lehet, hogy csak lejjebb szerepel. Az viszont mindenképpen örvendetes tény, hogy a magyar film manapság olyan távoli fesztiválokra is eljut, ahonnan eddig nem kapott meghívást.

Ezért is jó hír, hogy hosszú vajúdás után megszületett végre a magyar filmtörvény. Mostantól fogva ugyanis az anyagi támogatás megítélésekor figyelembe veszik a rendező korábbi filmjének nemzetközi visszhangját is. Nem kell hát tovább koldulnia annak, aki a világ valamelyik fesztiválján hatalmas elismerést szerzett az országnak. Ezentúl itthon is „díjazni” fogják kinti sikerét. És ez így van rendjén.