A Macskák című musicalt 30 éve mutatták be Budapesten

A hazai premierre két évvel a londoni ősbemutató után került sor, és a musical a magyar színháztörténetben egyedülálló módon azóta is fut: túl van az 1400. előadáson, másfélmillió néző látta és 190 művész lépett benne színpadra. 

 

A Macskáknak először 1981. május 11-én a londoni West Enden tapsolhattak a nézők. A világ első milliárdos zeneszerzője, Andrew Lloyd Webber az angol költő, T.S. Eliot Macskák könyve című versciklusát álmodta színpadra fülbemászó zenével, szemkápráztató koreográfiával, pazar jelmezekkel és sminkekkel. Lloyd Webber mindig is hitt a nagy költségvetésű, sokszereplős, rengeteg munkával kidolgozott szuperprodukciókban, így nem meglepő, hogy a londoni előadás 900 ezer fontba került, sőt, amikor a darab egy év múlva a New York-i Broadwayre költözött, ötmillió dollárt emésztett fel a színpadra állítás. Londonban a musical rendezője Trevor Nunn volt, aki a legsikeresebb betétdal, a Memory szövegét is jegyezte, Eliot két verse alapján.    Webber 1977-ben fogott a komponáláshoz, az első dalokat 1980-ban mutatta be nyilvánosan. Munkája elnyerte Eliot özvegyének tetszését, aki áldását adta a musical bemutatására. A Macskák Budapest után Bécsben, majd Japánban folytatta diadalútját, azóta több mint húsz országban, húsz nyelven, majdnem 250 városban került színre Buenos Airestől Szöulon és Helsinkin át Szingapúrig. Az elhagyott színház színpadán játszódó macskabál Londonban a negyedik leghosszabban futó színpadi mű lett, 1981 és 2002 között 8949 alkalommal került színre, a New York-i Broadway színpadán 1982 és 2002 között 7485 alkalommal játszották, ezt a rekordot csak egy másik Lloyd Webber-darab, Az operaház fantomja tudta felülmúlni.    A Macskák magyarországi sikerszériája egy bakelitlemezzel kezdődött: Szirtes Tamás, a Madách Színház rendezője az ősbemutatót követően kapta meg a musical zenéjét. Szirtes első hallásra beleszeretett a muzsikába és eldöntötte: ezt élőben is látnia, hallania kell. A londoni előadás nagy hatással volt rá, lenyűgözte a zene, a tánc és a látvány egysége. Hazatérve azt javasolta Ádám Ottónak, a teátrum igazgatójának, hogy a zenés darabot mutassák be Budapesten is. A direktor támogatta az ötletet, jóllehet a Madách addig prózai színházként működött, tradíciójába, repertoárjába nem illett a musical.    A produkció mégis megvalósult: a szerzőtől megkapták az előadás jogát, így Grizabella, Old Csendbelenn, Ben Mickering, Mindleveri, Cassandra, Micsel Rumli 1983. március 25-én, féléves próbasorozat után a Madách színpadára léphetett. A segédrendező Seregi László koreográfus, a díszlettervező Götz Béla, a jelmeztervező Vágó Nelly volt, a magyar fordítást Romhányi József készítette. A bemutató előtt nemcsak a színészek égtek lázban, hanem a közönség is: valósággal verekedtek a jegyekért, amelyeket egy ideig dollárért árultak, mert a jogdíjakat valutában kellett kifizetni. Amikor Andrew Lloyd Webber 2008-ban Magyarországra látogatott és megnézte a Macskák budapesti előadását, annyira el volt ragadtatva, hogy kijelentette, a produkció Londonban is megállná a helyét.    A magyarországi évforduló alkalmából a Madách Színház ünnepi hetet szervezett, melynek során kicsik és nagyok egyaránt találhatnak maguknak szórakoztató programokat. Az "Új Generáció" harminc évvel az első előadás után, március 22-én mutatkozott be, a március 25-i előadáson pedig mindenki fellép, aki valaha is játszott a darabban.