A lovagrend hűtlen méhe

SZABÓ G. LÁSZLÓ

Körner kisregénye nem a megszokott módon született. František Vláčil felkérésére előbb forgatókönyvben írta meg a 13. század második felében, valahol a Keleti-tenger partján, a német lovagrend komor várfalai között zajló, pontos kor- és lélekábrázolást nyújtó, ma is érvényes történetet. 1967-ben mutatták be a (most végre DVD-n is megjelent) filmet, s majd azután íródott meg a regény, amelyet Hubik István remek fordításában az Európa Könyvkiadó is megjelentetett. Kicsi és karcsú a könyv, inkább csak könyvecske, ám a tartalma, a mondanivalója annál súlyosabb, ereje pedig annál sodróbb, lehengerlőbb. A két főhős személyében összecsapó ellentétes világ: az életigenlés és a mindennapi élet fanatikussággal átitatott elutasítása.

Egy kosár virág és denevér ajándékba

Ondřej, a vlkovi földesúr érzékeny lelkű, kamasz fia nem tudja elfogadni apja új választását, a nála csupán pár évvel idősebb, hamvas szépségű helybeli lányt, jövendő mostohaanyját. Ajándéka sem szokványos: a virágszirmokkal teli kosár fenekén egy sereg denevér lapul. Hirtelen felindultságában az apa a durva kőfalhoz csapja egyetlen fiát, majd mozdulatlan teste fölött ígéretet tesz az úrnak, hogy ha nem veszi el gyermeke életét, az ő szolgálatába állítja. Így lesz a fiúból kétszeres áldozat, hiszen felépülése után, apai parancsra ifjúkora traumájának súlyos terhével belép egy másik világba, a keresztes lovagok szigorú rendjébe. Tíz év lemondás után azonban felismeri, hogy nem ott a helye, s meghallva a méhek völgye hívását, vissza akar térni oda, ahonnan erőnek erejével kiragadták. Megrendült hittel próbál menekülni a várból, amikor rendbeli barátja, a dogmatikus elveket valló, a rend szellemiségét megszállottan követő és hirdető Armin utána ered.

Abban az évben, amikor František Vláčil A méhek völgyét forgatta, a mára legendás cseh új hullám megteremtői már elkészítették iskolateremtő filmjüket. Věra Chytilová a Százszorszépeket, Jiří Menzel a Szigorúan ellenőrzött vonatokat, Jan Němec A szerelem mártírjait, Milos Forman a Tűz van, babám!-at. Vláčil, akiről a Fehér galamb című filmje után a cseh kritikusok úgy gondolták, csatlakozik immár jó nevű társaihoz, más utat választott. Kosztümös történelmi filmekkel (Marketa Lazarová, Adelhaid) mondta ki határozott véleményét a fennálló társadalmi rendről. Forgatókönyvírójának, Körnernek a szemére is vetették: eltérítette őt egy sokkal egyenesebb, értelmesebb útról, amelyen komolyabb értékeket hozhatott volna létre. A Marketa Lazarová az egyetemes filmművészet egyik legfényesebb gyöngyszeme lett, A méhek völgye előbb Dél-Amerikát, majd Spanyolországot hódította meg, a világ több pontján részesült rangos elismerésben, csak éppen Csehszlovákiában nem.

Hatvannyolcban kirohantak a film ellen

„A hazai kritika egyszerűen megbuktatta a filmet – emlékezik Vladimír Körner. – Hatvannyolcban valósággal kirohantak ellenünk, hogy milyen filmet készítettünk, amikor az országnak komoly gondjai vannak. Később furcsa mód politikai töltetet fedeztek fel benne, a hatvannyolcas események allegóriáját. Annak ellenére, hogy a film 1967-ben készült.”

A méhek völgye azóta az őt megillető, kiemelkedő helyre került a cseh filmgyártás történetében, csak éppen évtizedeknek kellett elmúlniuk ahhoz, hogy „bebizonyosodjon”: Vláčil emberi és művészi nagysága, világszemlélete a film minden epizódjából kiolvasható.

„Armin figurája színészi pályám kétségkívül legjelentősebb állomása – vélekedik Jan Kačer, a film egyik főszereplője. – Nagy hatással volt rám a történet, Vláčillal dolgozni óriási élmény volt. Ondřej szerepére én ajánlottam be neki Petr Čepeket. Eredeti latin szövegeket olvastam, és két hónapig én is szinte aszkétikusan éltem, hogy fizikailag is készen álljak a szerepre.”

A festői környezetet a lengyel–orosz határon találta meg a stáb, a tenger, a homokdűnék, a régmúlt időket idéző várak sokat hozzátettek a történet hitelességéhez, akárcsak Antonín Máša operatőri munkája és a színészek lenyűgöző alakítása.

Semmi sem múlik a sorrenden: aki megnézi a filmet, a könyv elolvasásához is kedvet kap, aki pedig először a regényt veszi a kezébe, az a filmre is kíváncsi lesz. És nem éri csalódás. A méhek völgye a cseh mozi egyik legnagyobb mesterének ma is fényesen ragyogó műve.