A kor által üldöztetve

ELŐZETES

„Nagyban függ az ember élete attól, hogy milyen korba született bele” – mondja napjainkban a film elején a történet megöregedett főhőse, Jan Olšan (Ondřej Vetchý), s virágot helyez el Agnes (Kerekes Vica) sírjára. „A mi életünket – mondja tovább a sír mellett – 1938 határozta meg.” Ezután vált a kép: napjainkból visszaugrunk 1938-ba, amikor a történetet elmesélő erdész, a cseh Jan Olšan és a német Agnes a templomban kimondja a boldogító igent.

Egybekelésük nem a legboldogabb és a legzavartalanabb időben s nem viszályoktól mentes helyszínen történik. Egy szudétanémet településen. Agnes apja nem örül, hogy lánya cseh társat választott, még kevésbé élteti a dolgot Anges fiútestvére, Jurgen Schreier (Jarek Hylebrant), aki német barátaival megérkezik a lakodalmi ünnepségre, s „német nézetei” miatt a vigadalom véres verekedésbe torkollik csehek és németek között.

S ezzel Agnes és Jan Olšan életébe beköltöznek a német birodalomból fújó szelek. Megérkezik egy hivatalnok, aki leltárt készít a portán, s konstatálja, itt minden német, még a kecskék is, csak a ház ura, Olšan cseh. Ám azon is lehet változtatni egy kérvénnyel – mondja.

Újabb váltás következik: a háború utáni első nap eseményeit látjuk ugyanazon a helyszínen, ahol a világégés előtt Olšan, a cseh erdész német lett. A háború utáni hét nap történéseit, a cseh–német fordulatot meséli el a film. Azt, hogy a szudétanémet vidéken hogyan változott hirtelen a márka koronára, s mit hozott magával emberi viszonyokban ez a változás. A háborúban kialakult viszonyok és ideálok továbbélése, illetve újrarendezése – ez a film fő témája. S ezeket a viszonyokat mutatja meg az egyes figurák viselkedésével, illetve a karakterek kibontakoztatásával. Az események résztvevői mind másképp próbálnak alkalmazkodni az új körülményekhez, a csehek, az oroszok, a volt partizánok, a kommunisták túlkapásaihoz és hatalmához.

Agnes menekülni kénytelen, sok megaláztatás után a csehek besorolják abba a menetbe, amelyben a német lakosságot terelik Németország felé. Jan Olšant, a cseh erdészt, aki felesége és apósa révén német lett, egy kőfejtőbe kényszermunkára hurcolják németek közé. Jurgen Schreier, a vesztes, továbbra is kitart náci nézetei mellett.

Brachtl (Mokos Attila) a legalattomosabb figura. Mindig mindenből hasznot akar húzni. A németekből, az oroszokból, a csehekből, még a barátaiból is. Nem érinti meg, amikor azt mondják neki, hogy „békeidőkben barátok voltunk” – érdekből nekimegy a barátjának is. A negatív erőt képviseli.

Jiří Chlumský az üldöztetés filmjét készítette el: amelyben a csehek és a németek sorsáról formál képet a szudétanémet vidéken. (tébé)