A kivégzett asszony

Csehszlovákia 20. századi történelmének újabb sötét fejezetéből készül nagyjátékfilm. Négy év leforgása alatt ez lesz a harmadik drámai alkotás, amely a közelmúlt politikai eseményeire reflektál.

Agnieszka Holland, a jeles lengyel filmrendező alkotása, a Jan Palach öngyilkosságát és a 69-es eseményeket felidéző Olthatatlanul volt az első. Sean Ellis angol filmrendező a Reinhard Heydrich ellen cseh és szlovák ejtőernyősök által a második világháborúban elkövetett merényletet feldolgozó Anthropoid című, idén a mozikba kerülő filmje a másik. Két külföldi alkotó után David Mrnka, az Ausztráliából és az Egyesült Államokból hazatért cseh rendező a saját forgatókönyve alapján Milada címmel készít angol nyelvű játékfilmet a koholt vádak alapján 1950 tavaszán ártatlanul halálraítélt Milada Horákováról.

Milada Horáková az életét adta hazája szabadságáért. Demokratikus elvei miatt a kommunista hatalomátvételnek lett az áldozata. Neve a koncepciós perek egyetlen női kivégzettjeként került be Csehszlovákia újkori történetébe. Sorsa tizenhat éves kora óta megrendítő. Édesanyja halála után ő gondoskodott tizenhat évvel fiatalabb húgáról. A diákok számára tiltott háborúellenes demonstráción való részvétele miatt 1918-ban kizárták a gimnáziumból. Nagy küzdelmek árán mégis bekerült a Károly Egyetemre, ahol 1926-ban szerzett jogi diplomát. Nem sokkal ezután férjhez ment az első köztársasági Csehszlovák Rádió műsorigazgatójához. Lányuk, Jana Kánská 1933-ban született, Milada Horáková azokban az időkben már jelentős cseh feministának számított, a Cseh Nemzeti Szocialista Párt tagjaként a női egyenjogúságért harcolt, tagja volt a Női Nemzeti Tanácsnak is. Bár szocialista volt, a bolsevista Oroszországról nem voltak illúziói.

1940-ben a nőmozgalmat és az ellenállást igyekezett összekapcsolni, amikor a Gestapo letartóztatta. Prága pankráci börtönéből előbb Terezínbe került, ahonnan Lipcsébe, majd Drezdába szállították. A drezdai bíróság előtt németül védte magát, halálos ítéletét nyolc év fogházra változtatták. 1945-ig egy München melletti női börtönben raboskodott, amelyet az amerikai hadsereg szabadított fel. Hazatérte után ismét képviselőnek választották, de hamar a kommunisták által felügyelt Állambiztonsági Szolgálat, vagyis az ŠtB látóterébe került. 1948 februárja után a kommunista rendszer ellen kifejtett tevékenysége miatt ismét elítélték, de megtörni akkor sem tudták, csak kivégezni. Pere 1950 júniusában nyolc napig tartott, a végén Klement Gottwald köztársasági elnök aláírásával kötél általi halálra ítélték. Kegyelmet nem kért. Búcsúlevelét kivégzése napján, 1950. július 27-én, hajnali 2 óra 30 perckor fogalmazta meg. „Emelt fővel távozom – írta. – Veszíteni tudni kell. Nem érzek szégyent.” Három órával később már a kötél alatt állt. „A harcot elveszítettem, de becsülettel távozom. Szeretem a hazámat, a nemzetemet, nem gyűlölök senkit. Veletek vagyok. Drukkolok nektek!” – ezek voltak az utolsó szavai.

David Mrnka érettségije után hagyta el Csehszlovákiát. Filmrendezői diplomát Ausztráliában szerzett, később egy amerikai televíziós csatorna riportere lett. Spielbergtől Eastwoodig számos jeles filmessel készített interjút, miközben a CNN és a BBC tudósítója volt. Csehországban élő szüleihez rendszeresen hazajárt. Tíz éve is van már annak, hogy először hallott Milada Horáková peréről, s már akkor a fejébe vette, hogy filmre viszi ezt a mélységesen felkavaró emberi drámát. 2007-ben fel is kereste Milada Horáková Washingtonban élő lányát, hogy a lehető legközelebb kerüljön a több mint fél évszázadon át érintetlenül hagyott témához. Jana Kánská rengeteg eredeti dokumentummal látta el, s rendelkezésére bocsátotta a családi fényképalbumát is, amelyből eddig sosem publikált fotók kerültek elő.

A forgatókönyv első változata nyolc évvel ezelőtt készült el, angol nyelven. A film felvételei is angolul zajlanak, csak olyan cseh színészek kaptak szerepet benne, akik kiválóan beszélik a nyelvet. A film cselekménye 1937-ben kezdődik, és Milada Horáková kivégzésével, 1950-ben ér véget. Jana Kánská pár órával a halálos ítélet végrehajtása előtt elbúcsúzhatott édesanyjától.

Milada Horáková a háború után nem akart már politizálni, elszánt, demokratikus harcát mégsem tudta feladni. Politikailag és jogilag korrekt, humánus országról álmodott.

„Elárulom, kinek adtam Milada Horáková szerepét – mondta a harminchét éves rendező. – Klára Issová nemcsak remek színésznő, hanem angolul is kitűnően beszél. A halálos ítéletet kimondó bírónőt Aňa Geislerová formálja meg, a férjét Robert Gant játssza, de komoly szerepet kap a filmben Karel Dobrý és Kerekes Vica is.” A forgatást a nemzetközi sajtó is fokozott figyelemmel kíséri, hiszen Milada Horáková halálos ítélete ellen olyan világnagyságok emeltek szót annak idején, mint Winston Churchill, Eleanor Roosevelt vagy Albert Einstein. Gottwaldot az ő kérésük sem hatotta meg.