A játék és kerete

Dunaszerdahely. A gyerek-színjátszók fellépése jegyében zajlott a második versenynap a Duna Menti Tavaszon. Lúdas Matyi tegnap is vissza-köszönt, Mátyás király kétszer is tiszteletét tette a fesztiválon, a népes gyerekközönséggel együtt láttunk további mesefeldolgozásokat és szerkesztett játékokat – összesen nyolc előadást.

A nap hangulatát a Királyhelmeci Speciális Alapiskola Varázskerék Színjátszó Csoportja alapozta meg, amelynek vezetői a bemutatkozásban azt emelték ki, a színjátszás számukra elsősorban a gyerekek beszéd- és mozgáskészségének a fejlesztéséről szól. Nem először szerepeltek Dunaszerdahelyen, és jó látni, hogy a szereplők egyre magabiztosabbak a színpadon, egyre több árnyalatát képesek megmutatni a választott alapanyagnak. Nem mellesleg: A rút kiskacsa meséjébe ötletesen illesztettek be hol humoros, hol lírai árnyjátékokat. Klasszikus felfogású népmesei világgal érkezett a perbetei alapiskola Tündérvirágok Színjátszó Csoportja, A hétfejű sárkány történetén keresztül elsősorban a gyerekek csoportjátékát építve, míg a nagykaposi alapiskola Hajnalka Színjátszó Csoportja A kőlevest tálalta fel kidolgozott díszletekkel, jelmezekkel.

A Lúdas Matyit tegnap a kassai Csiribiri Színjátszó Csoport nagylánycsapatának az előadásában láthattuk, keretjátékos változatban, nyomokban bábjátékot tartalmazva. A füleki Zsibongó Kisszínpad Oda az igazság! címmel két Mátyás királyról szóló mesét dolgozott fel, a tőlük megszokott stílusban: dinamikusan, egy sor kreatív kellékkel, a mába kikacsintó humorral. A bátkai alapiskola Huncutkák Színjátszó Csoportja a Mátyás király Gömörben című mesével küldte kapálni az urakat a szőlődombokra.

Szerkesztett játékkal érkezett a gyermekszínjátszók és -bábosok országos fesztiváljára a tornaljai Kazinczy Ferenc Alapiskola Galiba Gyermekcsoportja: Játék című előadásuk kiindulópontja a néptánc, összekötőeleme a mozgás, a mozdulat volt. A tornaljai alapiskola kisebbeket összefogó Kincskeresők Színjátszó Csoportja Mennyi fényes, szép madár! címmel népmese-feldolgozást mutatott be, a hagyományos értelemben vett szerkesztett játék elemeit is bőven használva.

„Több pozitív meglepetést is hozott ez a nap. Például rögtön a nyitó előadást, a királyhelmeciek játékát. Különleges élmény, hogy ez a jól ismert Andersen-történet mennyi többletjelentést kap a közönség számára azáltal, hogy halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek mutatják be. A látott előadások alapján megmutatkozott: a rendezői és drámapedagógiai tapasztalat előnye az, hogy a csoportvezetők bátrabban mernek próbálni, variálni, akár a ritmus, akár a színpadi mozgás terén új dolgokkal dolgozni. Több látványos díszletet is láttunk, ami nagyszerű dolog, de ezek olykor megmaradtak látványnak, amit érdemes átgondolni. Például a perbetei csoport aranyalmafája nagyon szép volt, ráadásul működött is az előadásban, ahogy várkastéllyá alakult, mégis az volt az érzésem, hogy leuralta a színpadot, annyira meghatározó volt, hogy némiképpen a játék rovására ment, megkötötte a gyerekeket – mondja a második versenynap margójára Benes Tarr Csilla színművész, drámapedagógus, a zsűri tagja. – Ha volt némi hiányérzetem, akkor azt a feszültség hiánya okozta. Érdemes arra odafigyelni, hogy a színpadra állított történetet ne végig lineárisan meséljük el, ne leporellószerűen dolgozzuk fel, hanem találjuk meg benne a drámai elemeket. És ha már színpadra vittük, merjünk választani színházi eszközöket. Érdemes szót ejteni a szerkesztett játékokról is. Valamikor ebbe a kategóriába fértek bele a hagyományőrző csoportok, amelyek népi mondókákat, dalokat, táncokat, játékokat raktak össze valamilyen keretbe. Az idén látottak alapján az az érzésem, ezt a fogalmat át kell gondolnunk.”

Ma a bábcsoportok lépnek színpadra a dunaszerdahelyi vmk-ban, holnap pedig már a 43. Duna Menti Tavasz ünnepélyes eredményhirdetésére várja a résztvevőket a zsűri és a szervezők csapata.