Kultúra

A feminizmusról – trendi köntösben

Marta Breen és Jenny Jordahl képregénye a női emancipáció történetéről.
ÚJ SZÓ ONLINE

2019. március 25. 07:00

A mai tizenévesek számára, megkockáztatjuk, nem sokat mond Mary Wollstonecraft, Emmeline Pankhurst vagy Rosa Luxemburg neve. Talán azt is nehezen tudják elképzelni, hogy bő száz évvel ezelőtt az, aki XX kromoszómával született, nem rendelkezhetett a saját sorsa felett: a nők oktatása, magántulajdonhoz vagy a saját munka alapján járó jövedelemhez való joga, szavazati joga, az önnen testük feletti rendelkezés joga harcos, sokszor megdöbbentően tragikus történeteket produkáló folyamat eredményeként született meg. 

Mármint a világ azon tájain, ahol ezt ma többé-kevésbé természetesnek tekintjük. Persze, elég csak arra gondolni, hogy nem is olyan régen a házasságon belüli erőszak fogalma mifelénk is jószerével értelmezhetetlen volt, a férfiak és nők azonos bérezéséről pedig ma, politikai korrektségre törekvő korunkban is viták folynak. Szóval, ennek a kis könyvecskének, amelyet most figyelmükbe ajánlunk, nem csak történeti áttekintésként van létjogosultsága. Hasznos kiindulópontja lehet a női és a férfi szerepekről, lehetőségekről, társadalmi esélyekről folytatott beszélgetésnek – otthon vagy az iskolában is.

A Nagyszerű nők – A feminizmus rövid története iskolapéldája annak, miként lehet egy nem könnyen emészthető (és a célközönség körében valószínűleg nem is túl divatos) témát trendi médiummal ötvözve befogadhatóvá tenni. A két norvég szerző, Marta Breen író és Jenny Jordahl illusztrátor a képregényt választotta: bájosan, humorral tálalva, verbálisan és vizuálisan is a tizenévesek nyelvén szólva, ugyanakkor a témát tárgyilagosan kezelve meséli el a nők egyenjogúságért folytatott küzdelmének (és a férfinem erre adott válaszainak) közel kétszáz éves történetét, egészen napjainkig. Nem kis fegyvertény az sem, hogy a szerzők logikusan, követhetően, érthetően és átérezhetően mutatják fel a női emancipáció legfontosabb mérföldköveit, a törekvések, követelések vázlatos ismertetése mellett általában az adott mozgalom, szakasz egy-két kulcsfontosságú „harcosának” életútjára, személyes tapasztalataira fókuszálva.

Így lesz történetünk egyik első hőse például Lucretia Mott (1793–1880) amerikai reformer, aki az 1830-as években a rabszolgaság ellen folytatott küzdelmet. Meghatározó volt 1840-es tapasztalata, amikor Londonban a Rabszolgaságellenes Világkongresszuson nemére hivatkozva megtagadták tőle és öt másik női küldöttől a belépés és a felszólalás lehetőségét. Ekkor tudatosult benne igazán, hogy a társadalom nemcsak a rabszolgáktól, hanem a nőktől és a gyerekektől is alapvető jogokat tagad meg. Mott évtizedeken át volt az amerikai nőmozgalom egyik vezére, aki fáradhatatlanul írt, szónokolt, nőjogi konferenciákat szervezett, kampányolt a nők szavazati joga mellett.

n

Vagy egy másik izgalmas, inspiráló történet, immár Európából, konkrétan Angliából – de még a szüfrazsettmozgalmat megelőző időkből. Az irodalombarátok valószínűleg hallották már Mary Wollstonecraft (1759–1797) ne­vét – ha másért nem, hát azért, mert ő „Frankenstein nagymamája”, azaz Mary Shelley édesanyja. Ezt leszámítva is jelentős személyiség, az újkori nőjogi mozgalmak elindítóját tisztelhetjük a személyében, aki elsősorban a lányok oktatása mellett szállt síkra. 

A női emancipáció története persze nem rózsaszín lányregény; erőszakos, tragikus eseményeket is felelevenít a kötet: nem egy nőjogi harcos ért tragikus véget, vált a mozgalom mártírjává, és volt olyan időszak is a feminizmus történetében, amikor a választójogi reformért folytatott küzdelmük során a brit nők az erőszakos eszközöktől sem riadtak vissza – a békés propaganda mellett fegyvertárukba iktatva például a bombamerényletek, robbantások műfaját is. Aztán, paradox módon, az első, majd a második világháború alapjaiban írta át a férfi-női társadalmi erőviszonyokat, olyan szellemet eresztett ki a palackból, amelyet nem lehetett oda visszazárni.

Persze, ez a történet tovább folytatódik, újabb és újabb gócpontokat tárva fel. Marta Breen és Jenny Jordahl 

kötetének végén egyebek mellett a #metoo mozgalomról is szó esik, az utolsó nagyobb személyes történet pedig azé a Malála Juszafzaié, aki 2014-ben, alig tizenhét évesen bátor kiállásáért megkapta a Nobel-békedíjat. Az ő esetére talán még mindenki emlékszik: a pakisztáni születésű lány 2009-ben kezdett el álnéven blogot írni a BBC urdu nyelvű szolgálatának. A tálibok akkoriban terjesztették ki hatalmukat a kislány szűkebb hazájára, a Szvát-völgyre, a lányoknak pedig több helyen megtiltották, hogy iskolába járjanak. Ez ellen emelt szót Malála, felkeltve a nemzetközi érdeklődést. A The New York Times dokumentumfilmet készített róla, amire válaszul a tálibok bezáratták a lány iskoláját, majd 2012-ben fejbe lőtték. Túlélte, Angliába szállították gyógykezelésre, családjával továbbra is ott él. Tavaly járt már „odahaza” – a Szvát-völgyben, ahol azóta megépült a Nobel-békedíjjal járó pénzjutalomból finanszírozott leányiskola.

Almási Sára

Marta Breen – Jenny Jordahl: Nagyszerű nők – A feminizmus rövid története

Cser Kiadó, 2019

119 oldal

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Kórházreform bezárásokkal

Kamion ütközött autóval Jabláncon, mentőhelikoptert is riasztottak

A világ legjobbjai közé tartozó hegymászók vesztek oda egy lavinában

Holtan találtak egy 77 éves nyugdíjast a Lőcsei járásban, lőtt sebek voltak rajta

Szélviharra figyelmeztet az SHMÚ nyugaton és a Tátrában

Képernyőn a Barcelona és a Tottenham

Legfrissebb galériák
Olvasta már?