A blueskirály kirándulásai

Van Morrison korántsem sztár a szó mai értelmében. Mégis a világ egyik legkiválóbb zenésze. Gyakran hasonlítják a borhoz, mivel rá is vonatkozik, hogy minél korosabb, annál jobb. És annál nagyobb meglepetésekre képes. Egyre magasabbra kerül a léc az újdonságai kapcsán, ő pedig még ezt is megfejeli egy-két fokkal.

A belfasti születésű előadót a blueszene (egyik) királyaként emlegetik, holott már számtalanszor átlépte a blues határait, ráadásul teljesen mindegy, melyik zenei műfajba kirándul, egyszerűen képtelen tévedni. Tavaly a Magic Time című klasszikus r&b albuma keltett szenzációt, ezúttal egy másik stílus, a countryzene gyökeréig ásott le. Az Európában március 6-án megjelent Pay The Devil című lemezére tucatnyi ősrégi countrydalt dolgozott át, és három saját szerzeményt társított melléjük.

Az album a tengerentúlon egy nappal később, március 7-én került a boltokba – a zenész a megjelenés napján a countryzene fővárosában, Nashville-ben lépett fel. Nagy fába vágta a fejszéjét, mivel az amerikaiak a country tekintetében konzervatívak, nem tűrik el, ha más nemzet képviselője beleüti az orrát. Ennek megfelelően európai halandó countrylemezét az USA-ban nincs értelme forgalmazni. Morrison új anyagát mégis kiadták, 32 ezer már az első héten elkelt belőle. A zenészt sikerült szóra bírnia a Billboard magazin újságírójának. „Olyan művészek dalait dolgoztam át, mint Hank Williams vagy Webb Pierce. Kölyökkoromban gyakran hallgattam őket, édesapám gyűjteményében megtalálhatók voltak a lemezeik. Úgy is mondhatom, hogy pozitív agymosáson mentem keresztül. Hank Williams nagyon fontos zenész, nemcsak a countryra gyakorolt hatást, hanem sok színes bőrű művészt is megihletett, amire csak kevesen képesek. Egyébként már a hetvenes években is készítettem countrydalokat, de ezek nem jelentek meg. Persze azért akad olyan korongom, amely a stílusból táplálkozik, például a ’71-es Tupelo Honey című. Egyelőre fogalmam sincs, milyen lesz a következő lemezem. Jelenleg csak az előttem álló percek, napok, legfeljebb hetek foglalkoztatnak. Én a nyolcvanas évek elejétől nem turnézom a szó hagyományos értelmében, és ügyelek arra, hogy hetente maximum két fellépésem legyen. Egyedül Amerikában vannak kisebb koncertkörútjaim, mert ide nem érdemes átrepülni pusztán 1-2 buli kapcsán. Gyakran kapok meghívást nyári fesztiválokra, de a klubfellépéseket jobban szeretem. A nagy tömeg ugyanis nem mindig vevő a befelé forduló blueszenére” – nyilatkozta Van Morrison a Billboard munkatársának.