MTI-ÖSSZEFOGLALÓBécs. Az alsó-ausztriai Zwentendorfban áll Ausztria egyetlen, de soha üzembe nem helyezett atomerőműve.A mintegy hétszáz megawatt teljesítményűre tervezett létesítmény építéséhez 1972-ben kezdtek hozzá.
MTI-ÖSSZEFOGLALÓ
Bécs. Az alsó-ausztriai Zwentendorfban áll Ausztria egyetlen, de soha üzembe nem helyezett atomerőműve.
A mintegy hétszáz megawatt teljesítményűre tervezett létesítmény építéséhez 1972-ben kezdtek hozzá. 1978-ban, több mint 13 milliárd schilling (közel egymilliárd euró) költséggel el is készült és ma is a Duna mellett, Bécstől légvonalban mintegy harminc kilométerre fekvő kisvárosban áll az erőmű. A berendezést egykor nukleáris fűtőanyaggal is ellátták, maghasadási folyamatot azonban végül egy népszavazás eredményeként soha nem indítottak el benne, s ma legfeljebb turistacsoportok vagy filmes stábok fordulnak meg az üresen álló épületben.
A tervek szerint az erőműnek kellett volna fedeznie az akkori osztrák energiaszükséglet tíz százalékát. Az atomenergia felhasználása azonban élénk politikai vita középpontjába került Ausztriában. Az akkoriban formálódó környezetvédelmi mozgalmak – részben ezekből nőtt ki később a mai Zöldek parlamenti pártja – tiltakozása, a tüntetések nyomán népszavazást írtak ki az ügyben.
Egyébként az 1978 novemberében megtartott referendum az első volt a második világháború utáni Ausztria történetében. Több mint hárommillióan vettek részt, a választásra jogosultak mintegy 64 százaléka. Az elutasító szavazatok aránya 50,47 százalék volt, az erőmű sorsa tehát kevesebb, mint harmincezer szavazaton múlott.
A népszavazás politikai súlyát növelte, hogy a rendkívül népszerű, 1970 óta hivatalban lévő Bruno Kreisky kancellár a sikerben bízva erőteljesen az erőmű mellett szállt síkra, annyira, hogy a kudarc után találgatások kezdődtek a lemondásáról. (Az atomellenes mozgalom egyik központi személyisége ráadásul éppen Bruno Kreisky fia, Peter volt.)
Kreisky kancellár és pártja, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) azonban hamar kiheverte a népszavazási vereséget és az 1979-es választáson ismét abszolút többséget értek el. Az 1970-es évek energiapolitikai tervei szerint még két erőmű épült volna Ausztriában, de a népszavazás után egyik sem valósult meg. A Zwentendorf-népszavazás eredményét még abban az évben törvénybe foglalták. Véglegesen azonban csak 1985-ben döntöttek az erőmű „csendes szétszerelése” mellett. 1999-ben az osztrák parlament alkotmányos erejű törvénybe foglalta Ausztria atomenergia-mentességét.
A létesítményt jelenleg más országok atomerőműveinek kiképzési helyeként használják és német erőművek alkatrész-utánpótlásaként szolgál. Az épületegyüttesben a korábbi években csendőrségi akadémia is helyet kapott, de a település általános iskolájának felújítása idején iskolai oktatás is zajlott benne. Az erőművet turistacsoportok látogatják és időnként akciófilmek forgatásához is bérbe adja a fenntartója.
Több mint harminc évvel a zwentendorfi kitérő után az osztrák politikai erők továbbra is egyetértenek az atomenergia elutasításában. A politikai vita tárgya a kormány és az ellenzék között jelenleg az, hogy elég határozottan képviseli-e Ausztria az atomellenességet a határain túl is.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.