Zöld utat kapott a Galileo-program

Az volt a legfontosabb, hogy a tagállamok egyezségre jussanak abban, honnan teremtik elő a Galileo fejlesztéséhez szükséges, összesen még mintegy 2,4 milliárd eurót. Az egyezség szerint az összeg nagy része a mezőgazdasági költségvetés fel nem használt maradványkeretéből származik majd. A szakminiszteri megállapodást sokáig gátolta, hogy Spanyolország új követeléssel állt elő: a kivitelezésben korábban közvetlenül érintett nagy tagállamként Olaszországhoz és Németországhoz hasonlóan egy irányítóállomást szeretett volna magának. Ezt a kérését péntek délután csak félig-meddig hagyták jóvá, olyan kompromisszummal, hogy a spanyol bázis csupán egyetlen részterületen, a katasztrófavédelemben műkö?dik majd. Madrid ezért – egyedüliként – nemmel szavazott.

Azért kellett mindenképpen közösségi forrást találni a program finanszírozásához, mert a koncessziós szerződésről folytatott tárgyalások, amelyek az infrastruktúra kifejlesztését és üzemeltetését a magánszektor kezébe helyezték volna, idén tavasszal elakadtak. Egyszerűen fogalmazva: a magánszektor azért vonult ki a programból, mert úgy ítélte meg, hogy a befektetett tőke nem térül meg elég gyorsan. Ezért javasolta az EB, hogy a Galileo kiépítési szakaszának teljes költségét a közösből fizessék. Egyébként a beruházás összköltsége 3,4 milliárd euró.

Jacques Barrot közlekedési biztos pénteken, még a megállapodás előtt bejelentette: „képesek vagyunk 2013-ig üzembe helyezni a Galileót és számos szolgáltatást nyújtani az európaiaknak”. A 24 000 km magasságban keringő, 30 műholdból álló navigációs rendszert – amely az amerikai GPS párja és riválisa is kíván lenni – az eredeti tervek szerint 2009-től kellene működtetni, 2012-től pedig már valamennyi műholddal. Eddig azonban mindössze egyetlen műholdját állították pályára. A Galileo-rendszer alkalmazási lehetőségeinek száma végtelen. Hasznot hoz majd a biztonságos és hatékony közlekedés minden területén (légi, tengeri, közúti, vasúti, sőt még a gyalogos közlekedésben is), a krízisek és vészhelyzetek kezelése során, valamint a különböző kereskedelmi ágazatokban is (mezőgazdasági tevékenység, az online pénzügyi tranzakciók biztonsága, az elektromos áram optimális elosztása stb.).

A Galileót tehát civil felhasználásra tervezték. Szakértők szerint a Galileo és az amerikai GPS együttes használata világszerte javítja majd a navigációs és helymeghatározó szolgáltatások megbízhatóságát, elérhetőségét. A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, hogy a vevőkészülék használója a több műholdról érkező jelek vételével nagy pontossággal és minden pillanatban meg tudja határozni a helyzetét.

Még néhány érdekesség: a 30 műhold három különböző pályán kering a Föld körül. Valamennyi műholdra atomórát szerelnek majd, így az idő mérése rendkívül pontos lesz. A Galileo két előnyét szokták emlegetni a szakemberek: 1. folyamatos és garantált jelet biztosít, 2. két méteres pontosságú helymeghatározást tesz lehetővé, a GPS közel tíz méteres pontosságával szemben. Ez lehetővé teszi a meglévő szolgáltatások javítását, illetve újak kialakítását. (mti, s, ú)