Zeman lesz az új cseh elnök

A csehországi első közvetlen államfőválasztás 2. fordulójában a választókerületek több mint 99,9 százalékában leadott voksok összeszámlálása után Zeman támogatottsága 54,8 százalékos, Schwarzenbergé pedig 45,2  százalékos volt. A választási győzelemhez a második fordulóban a szavazatok egyszerű többségének a megszerzése kellett. Miloš Zemant a Polgári Jogok Pártja-Zemanék (SPOZ) parlamenten kívüli párt indította az elnökválasztáson.

    "Ígérem, hogy mint közvetlenül a lakosság által megválasztott elnök, az ország összes állampolgárának a hangja leszek" - jelentette ki Zeman a választások utáni első sajtótájékoztatóján.      "Az alsó tízmillió polgár elnöke akarok lenni, s nem a társadalmon élősködő, a társadalom vérét szívó maffiáé" - szögezte le az újonnan megválasztott cseh államfő.      A választás eredményét illetően úgy fogalmazott, hogy a tízszázalékos különbség "sokatmondó". Ami a kampány hangnemét illeti, azt mondta, hogy az nem lépte túl az elfogadhatóság határait. A jövőben  Zeman mindent meg kíván tenni annak érdekében, hogy a választási küzdelemben megosztott társadalmat egyesítse.      "Eddig a Sparta és a Slávia (a legnépszerűbb cseh focicsapatok) játszott egymás ellen, de most már a Cseh Köztársaság csapatában kell együtt küzdenünk" - hangsúlyozta.      Több kérdésre válaszolva ismételten elfogultsággal vádolta meg a cseh újságírókat, mert többségük Schwarzenberg oldalán volt, s annak támogatására hívott fel. Szerinte ez amatőrizmus, amit egy jó újságírónak és újságnak nem lenne szabad elkövetnie.     Közölte azt is, hogy első külföldi útja Szlovákiába fog vezetni.     Schwarzenberg sajtóértekezletén gratulált Zemannak a győzelemhez, s kijelentette, hogy a választást "az utóbbi napok hazugságai döntötték el", a tízszázalékos különbség ennek a következménye. Szerinte vereségében nagy szerepet játszott az, hogy Zemanék bevitték a kampányba a Beneš-dekrétumokat, és a témát igyekeztek kijátszani ellene. "Nyilatkozataimat elferdítve idézték és hamisan értelmezték" - hangsúlyozta Schwarzenberg, aki megtartja külügyminiszteri tisztségét a kormányban.      A választási részvétel 58 százalék körül mozog, ami magasnak tekinthető. Az első fordulóban a részvételi arány 62 százalékos volt.     Az első fordulóban, ahol még kilenc jelölt közül lehetett választani, Zeman és Schwarzenberg kapták a legtöbb szavazatot, egyaránt megközelítőleg 25 százalékot.      Szakítva a csehszlovák, illetve a cseh hagyományokkal, ezúttal már nem a parlament, hanem közvetlenül a lakosság választotta meg Václav Klaus jelenlegi köztársasági elnök utódját. Klaus mandátuma március 7-én jár le. Az új köztársasági elnök hivatali beiktatására március 8-án kerül sor. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"97977","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]Miloš Zeman portréjaMiloš Zeman neve a nyolcvanas évek végéig gyakorlatilag ismeretlen volt a közvélemény előtt. Amikor azonban 1989 nyarán a prágai Technický magazín folyóiratban megjelent a Prognosztika és  peresztrojka című írása, amely szokatlanul élesen bírálta a szocialista rendszer gazdaságpolitikáját neve egyszerre ismertté vált egész Csehszlovákiában, sőt annak határain túl is.     A prognózis szerzője az Alexander Dubček nevével fémjelzett prágai tavasz idején 1968-ban lépett be a kommunista pártba, ahonnan a Varsói Szerződés csehszlovákiai bevonulásának nyílt elítélése miatt 1970-ben kizárták. A fenti írásában  "tudományosan" a nevén nevezte a csehszlovák gazdaság problémáit, amivel hatalmas botrányt okozott, és elveszítette állását.      Minden bizonnyal ez is szerepet játszott abban, hogy az 1989 novemberi bársonyos forradalom után rövidesen az új politikai elit soraiban találta magát. Előbb csehszlovák, majd cseh parlamenti képviselő lett, átvette a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) irányítását, és 1998-ban pártja választási győzelme után a négy évre miniszterelnöke lett Csehországnak.      Amikor 2002-ben kormányfői megbízatásának lejárta után meglepetésre bejelentette, hogy nyugdíjba vonul, úgy nézett ki, hogy véglegesen búcsút mondott a nagypolitikának. Alig egy évvel később, 2003-ban váratlanul visszatért, és volt pártja jelöltjeként részt vett az elnökválasztáson. Ma már közismert, hogy saját pártja egyik szárnya buktatta meg. Innen eredeztethető Zeman és a szociáldemokrata párt vezetése közti szakítás, illetve éles ellentét, sőt ellenségeskedés.      Akkor a polgári demokrata Václav Klaus, Zeman nagy politikai ellenfele került a Hradzsinba, ahonnan most márciusban, tíz év után távozik. Klaus 1998-ban még a Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnökeként paktumot kötött a választásokon győztes Zemannal. Ennek lényege, hogy az ellenzéki polgári demokraták bizonyos funkciók ellenében kötelezték magukat, hogy az újabb választásokig nem döntik meg a kisebbségi ODS-kormányt. Ez az a hírhedt "ellenzéki szerződés", amely máig éles viták tárgya, mert sokak szerint felrúgja a parlamenti demokrácia alapelveit. Zeman és Klaus azonban máig is védi a paktumot.     Zeman kormányfői tevékenysége általában sikeresnek mondható, bár több későbbi botrány, korrupciós ügy gyökerei abban az időszakban gyökereznek. Zeman tartotta védő kezeit Stanislav Gross későbbi belügyminiszter és kormányfő felett, aki eléggé tisztázatlan módon multimilliomos lett, majd távozott a politikából. Gross támogatását ma Zeman az egyik legnagyobb tévedésének tartja.      "A politika alkalmazott prognosztika, akárcsak a sakk. A sakkban is az a sikeres, aki képes több lépést előre átgondolni. Így van ez a politikában is" - állítja Zeman, akit a cseh sajtó és megfigyelők született politikusnak, vezetőnek tartanak. Rendszeresen és élesen bírálják azonban állítólagos egoizmusát, s különösen a gyakran a jó ízlés határait is túllépő humorát, arrogáns megjegyzéseit.     Az ezredforduló idején egy televíziós vitában például azt mondta: örömet szerezne neki, ha a szociáldemokraták tagkönyveit a polgári demokraták bőrébe csomagolnák. Pártja egykori alelnökét, Petra Buzkovát néhány éve megjelent könyvében "utcalánynak" minősítette, aki ráadásul "hihetetlenül lusta is". Az újságírókat sem kényeztette el, gyakran használta velük szemben a "ganéj", "söpredék", "hiénák" és más hasonló szavakat. A média sem maradt adós: máig Zeman viseli a cseh politika legdurvább szájú politikusa jelzőt. Külföldön sem tett lakatot a szájára, s egyik szlovákiai látogatása során azt mondta, hogy "a szlovák sört nem lehet meginni, az csak fogmosásra jó". A Közel-Keleten járva Jasszer Arafat palesztin politikust Hitlerhez hasonlította, aminek negatív nemzetközi visszhangja is lett.        A közvélemény jelentős részében azonban mindez tartósan nagy népszerűséget szerzett Zemannak. Csehországban ezekben a körökben ma is ő a "népi", a "plebejus" politikus prototípusa. Zeman nem titkolja, szereti a sört, a becherovkát, de állítólag soha nem volt részeg.     Legközelebbi barátai és hívei ezért is vették rá, hogy induljon az első közvetlen elnökválasztáson. Így alakult meg két éve a Polgári Jogok Pártja-Zemanék (SPOZ), amely jelenleg is hátteret biztosít a politikusnak.     Milos Zeman 1944. szeptember 28-án született a közép-csehországi Kolínban. Közgazdász végzettsége van. Másodszor nős. Első házasságából egy fia van, második házasságából pedig egy lánya, Katerina. Ő aktívan bekapcsolódott a választási kampányba is. Zeman második felesége nem keresi a nyilvánosságot, nem áll szóba újságírókkal. (Frissítve: 20:32)