WikiLeaks: Gauntánamón veszélyes terroristákat engedtek el

Az iratokból kiderült, hogy kubai területen lévő amerikai haditengerészeti bázisról más országokba szállított 600 rabnak mintegy egyharmadát tartották nagyon veszélyesnek. (A guantánamói börtönökben jelenleg 172 embert tartanak fogva, akik közül 130-ról tartják azt, hogy "nagy kockázatot jelent az Egyesült Államokra és szövetségeseire nézve.)
Moammer Kadhafi líbiai vezető kérésére például, hat év fogva tartás után, 2007-ben a tripoli hatóságoknak adták át Abi Szufian bin Kumut, aki az elmúlt két évtized során harcolt a szovjetek és az Északi Szövetség ellen Afganisztánban, két al-Kaida táborban is kiképző volt, valamint Oszama bin Laden sofőrjeként szolgált Szudánban. Bin Kumut a líbiai kormány tavaly nyáron szabadon engedte. Az értesülés tovább erősítheti a líbiai felkelők egyes csoportjai és az al-Kaida között fennálló kapcsolatra vonatkozó gyanút.
A guantánamói fogolytáborokban és börtönökben 2002 óta összesen 779 - terrorizmussal vádolt - személy fordult meg. Közülük az amerikai katonai elemzők 220-at minősítettek veszélyes szélsőségesnek, de mintegy 150 olyan afgán és pakisztáni is közéjük került, akiket minden jel szerint ártatlanul fogtak el. Volt közöttük olyan gépkocsivezető, paraszt, juhász és szakács is, akit a háborús övezetben sebtében összegyűjtött téves információk vagy hibás személyazonosítás alapján tartóztattak le, vagy egyszerűen csak azért, mert rossz időben voltak rossz helyen.
A WikiLeaks-iratok esetenként az ügyek kezelőinek önkényére és túlbuzgóságára is rámutattak. Volt, aki ellen az volt a bizonyíték, hogy egy "az aknatámadás röppályájának kiszámítására alkalmas" kalkulátort találtak és volt, aki olyan - ma is világszerte kapható - Casio-órát viselt, amelyet iszlamista terroristák pokolgépek időzítésére szoktak felhasználni.
Több tucatra tehető azoknak az eseteknek a száma, amikor a helyi amerikai katonai parancsnokok indokolatlannak tartották a foglyok Guantánamóra szállítását. Mint az a feljegyzésekből kiderült, a bázison legkevesebb két személyről biztosan tudták, hogy ártatlan. Volt olyan személy is, akit egy merénylet miatt az afgán hatóságok hamis "bizonyítékai" alapján fogtak el. Mint utóbb kiderült, maga a nyomozást vezető tartományi rendőrfőnök állt a politikai gyilkosság mögött.
A dokumentumok alapján sejthető, hogy több esetben a fogva tartás indoka inkább az információszerzés szándéka, mintsem a gyanúsított bizonyított bűnössége volt. Az egyik rabbal kapcsolatban például hat évvel az elfogása után is azt írta jegyzőkönyvbe a kihallgatója, hogy hasznos információkkal szolgálhat a tálibok rejtőzködő első számú vezetője, Omár mollah kilétéről.
De hat éven át tartották fogva Guantánamón Számi al-Hadzsot, az Al Jazeera televízió szudáni operatőrét is, akit a csatorna képzési programjáról, távközlési felszereléséről és az afganisztáni, csecsenföldi és koszovói információszerzéséről faggattak. Hadzsot, akiről azt állították, hogy a militánsok pénzszállító futára és légvédelmi rakétáinak beszerzője volt, végül 2008-ban szabadon engedték.        
Mintegy 380-an a felkelők közlegényeihez tartoztak, akik közül sokakat már elszállíttattak Guantánamóról, de egy nagyobb létszámú jemeni csoport még mindig börtönben van, mert fogva tartóik attól tartanak, hogy bekapcsolódnának a hazájukban zajló harcokba.
A legújabb iratokból viszonylag kevés derült ki arról, hogy a börtönökben milyen eszközökkel próbálták meg vallomásra bírni a foglyokat.  A szaúdi Mohamed Kahtanival kapcsolatban - aki gépeltérítőként kívánt részt venni a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokban - azonban kiderült, hogy "megkorbácsolták, mint egy kutyát, szexuálisan megalázták, és kényszerítették, hogy önmagára vizeljen".
A kiszivárogtatott információk ismételtem megerősítik, hogy a rabok egy része halállal fenyegette meg őreit, akiket nem ritkán öntöttek le vizelettel és spermával. Az egyik fogva tartott például kilátásba helyezte: szól az iraki barátainak, hogy darabolják fel az egyik kihallgatóját, készítsenek belőle saurmát (a gyros arab neve) és a fejét tűzzék annak tetejébe.
A dokumentumokból kiderül, hogy a rabok kedvezményeket kaptak, ha egymás ellen vallottak. Egy Jaszim Baszardah nevű jemeni például 30 ember ellen szolgáltatott "bizonyítékokat", amelyeket azonban három szövetségi bíró is hiteltelennek minősített a forrás "súlyos pszichiátriai problémái" miatt.
A WikiLeaks által megszerzett dokumentumok szerint a foglyok kihallgatására esetenként alkalmat kaptak a kínai, az orosz, a tádzsik, a jemeni, a szaúdi, a jordániai, a kuvaiti, az algériai és a tunéziai titkosszolgálat emberei is.
A Pentagon közleményben tiltakozott a kiszivárogtatások közzététele ellen.