Washington visszaadta az orosz zászlókat

Hangsúlyozta, hogy a bezáratott orosz képviseletről levett zászlók és a főkonzulátus levéltára visszaadását egy sor elfogadhatatlan amerikai intézkedés előzte meg. A zászló az egyik legfontosabb állami jelkép, és eltávolítása - az egyébként továbbra is orosz tulajdonban lévő épületről - provokatív cselekedet volt - tette hozzá. 

Szergej Rjabkov szerint az amerikai hatóságok az orosz tulajdonban lévő épületek megszállásával - ezek Moszkva álláspontja szerint nem vesztették el diplomáciai mentességüket - a legdurvább módom megsértették az 1963-as nemzetközi, valamint a kétoldalú konzuli egyezményt. Korábban a washingtoni orosz nagykövetség kifogásolta, hogy az amerikai fél szállította el San Franciscóból az orosz főkonzulátus dokumentációját, holott az ilyen az anyagok a megállapodás értelmében érinthetetlenek. Washington nem engedélyezte, hogy a levéltárat orosz külügyi alkalmazottak ürítsék ki. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök július végén rendelte el, hogy szeptember 1-jéig 755 fővel, 455-re csökkentsék az amerikai nagykövetség és a három oroszországi konzuli képviselet létszámát. A döntést Moszkva a vele szemben bevezetett amerikai szankciók törvénybe foglalt megszigorításával, valamint 35 orosz diplomata tavaly év végi kiutasításával indokolta. Ez még az Obama-adminisztráció alatt történt, és washingtoni az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozással indokolta.

Augusztus végén Washington felszólította Moszkvát, hogy szeptember 3-ig zárja le, és október 1-jéig ürítse ki San Franciscó-i főkonzulátusát, valamint egy-egy kereskedelmi képviseletét Washingtonban és New Yorkban. Ezt az orosz fél megtette, de nem adta fel sem az épületek tulajdonjogát, sem azok diplomáciai mentességét, ezért tiltakozott, amikor az amerikai hatóságok behatoltak azokba. Moszkva szerint Washington december óta öt ingatlanját foglalta le, megsértve a diplomáciai mentességről rendelkező bécsi egyezményt, ami miatt amerikai bíróságon próbál igazának érvényt szerezni. 

Washington értelmezése szerint a bezáratott képviseletek diplomáciai mentessége megszűnt. Ettől függetlenül az épületek orosz tulajdonban maradtak, kivéve a New York-i képviseletet, amely bérlemény volt. Az ingatlanok feletti tényleges ellenőrzést az amerikai külügyminisztérium diplomáciai biztonsági szolgálata és a külföldi missziókért felelős osztálya vette át.

Rjabkov egyébként szerdán nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Szergej Lavrov orosz és Rex Tillerson amerikai külügyminiszter külön is találkozzon majd egymással az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) Vietnamban november 6. és 11. között megrendezendő csúcstalálkozóján.