Von der Leyen: a lengyel helyreállítási terv eszközeit a bírói fegyelmi rendszer reformja után folyósítják

Az Európai Bizottság (EB) „nagyon mély értékelés alapján zöld fényt adott” a lengyel helyreállítási tervnek – erősítette meg von der Leyen az előző nap ismertetett bizottsági döntést az Andrzej Duda lengyel elnökkel és Mateusz Morawiecki kormányfővel a Varsó melletti Konstancin Jeziornában rendezett közös sajtóértekezleten.    

Az uniós helyreállítási alapból az első részletet azt követően folyósítják, hogy új, független testülettel helyettesítik a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi kamaráját, megreformálják a bírákra alkalmazott fegyelmi rendszert, és lehetővé teszik a fegyelmi kamara döntéseinek felülvizsgálatát – közölte a bizottsági elnök.

Szerdán a lengyel szenátus egyhangúlag elfogadta, egyúttal viszont több módosítással visszaküldte a szejmnek azt az államfői tervezetet, amely a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának Brüsszel által szorgalmazott reformját irányozza elő. A lépés a lengyel helyreállítási tervbe az EB-vel folytatott tárgyalások során beiktatott 116 sarokkő  közé tartozik.

Újságírói kérdésre von der Leyen elmondta: meg van győződve, hogy a   fegyelmi rendszerről szóló  előírások – amelyeken a parlamentben még dolgoznak – teljesítik az EB elvárásait. Az erről szóló, Varsó és Brüsszel közötti megállapodás értelmében „először jönnek a szükséges feltételek, csak ezt követően az eszközök kifizetése” – tette hozzá.

Mateusz Morawiecki a sajtóértekezleten aláhúzta: Lengyelország azt az erős EU-t akarja, amely „tiszteletben tartja a szuverén tagállamok jogait”. Ebben a szellemben indították el korábban a lengyel igazságügyi reformot, amelyet – mint Morawiecki mondta – a lengyel ellenzék alaptalanul a jogállamiságot sértőnek állított be.  

Varsó érdeke, hogy minden bíró „maximálisan független, elfogulatlan legyen”, a helyreállítási tervről folytatott uniós egyeztetések is erről szóltak – közölte Morawiecki, és a tagállami szuverenitásra hivatkozva aláhúzta: kormánya „semmiképpen sem engedi, hogy az igazságügyben anarchia keletkezzen”.

Bejelentette: a helyreállítási terv eszközeit nagyrészt energetikai és klímaügyi átalakításra szánják. Kiemelte a terv szerepét Lengyelország energetikai versenyképessége növelésében, Európának az Oroszországtól történő energetikai függetlenedésében. Varsó és az EB hasonló módon tekint az EU előtt álló stratégiai kihívásokra, „azokra, amelyeket Putyin és az ő kormányzása teremtett, valamint azokra is, amelyek bizonyára a jövőben még megjelennek” – fogalmazott a lengyel kormányfő.

Von der Leyen elmondta: Oroszország a nyomásgyakorlás eszközeként használja fel az energetikát, az EB viszont „nem fogadja el az ilyen zsarolást”, ezt szolgálja az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól történő függetlenedést célzó RePowerEU terv.  

A diverzifikálás érdekében üdvözölte von der Leyen a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) csütörtöki döntését a kőolajszállítások növeléséről. Ennek köszönhetően „könnyebb lesz leválni  az orosz kőolajról, és a máshol a világban lévő forrásokat felhasználni” – tette hozzá az EB-elnök.