Vita a kitüntetések miatt

Budapest. Sólyom László alkotmányértelmezési indítvánnyal fordult az alkotmánybírósághoz a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a kormány, illetve a miniszterelnök által javasolt állami kitüntetésekkel kapcsolatban. A magyar államfő szerint vannak olyanok, akiknek kitüntetése az alkotmány értékrendje alapján nem támogatható – közölte az elnöki hivatal sajtófőnöke. Wéber Ferenc ugyanakkor hangsúlyozta, az alkotmánybíróság döntéséig a köztársasági elnök nem lát lehetőséget a kitüntetési előterjesztések aláírásának megtagadására. A március 15-i kitüntetésekre vonatkozó előterjesztést az államfő erre az alkotmányjogi szempontra tekintettel, az említett fenntartás mellett írta alá. Hozzátette: az államfő arra vonatkozó kísérlete, hogy a kormány, illetve a miniszterelnök módosítsa előterjesztését, nem vezetett eredményre.

Batiz András kormányszóvivő reagálásában úgy fogalmazott: „idén is olyan emberek részesednek mind Kossuth-, mind Széchenyi-díjakban, mind állami kitüntetésekben, akit életműve, (...) elmúlt években, évtizedekben elvégzett munkája erre érdemessé tesz”. A kormány követte az 1991 óta kialakult gyakorlatot, amely szerint a Széchenyi-díj Bizottság, Kossuth-díj Bizottság, valamint a szakmai és civil szervezetek tesznek javaslatot a kitüntetettek személyére. Ezt a kormány továbbítja a köztársasági elnökhöz. Ebből a kormány el nem vesz, hozzá nem tesz – mondta.

Akik az elnöki tiltólistára kerültek

Budapest. Sólyom László államfő a hírek szerint három személy, Fekete János közgazdász, Marjai József nyugalmazott miniszterelnök-helyettes és Mosonyi Emil vízépítőmérnök magas állami kitüntetését nem támogatná. Mosonyi Emil Kossuth-díjas vízépítőmérnök, akadémikus, akinek a nevéhez fűződik az egykor jelképessé vált bős–nagymarosi gát. Az ő elképzelésein alapult az a megállapodás, amelyet Magyarország és Csehszlovákia 1977-ben kötött a dunai vízlépcsőről. (ma.hu)