Visszatérhet a béke a síiták szent városaiba

Fegyveres felkelők Nedzsef utcáin. Tegnap bejelentették, hogy kivonulnak a szent városból, később közölték, hogy ezt felfüggesztették, mondván: Mahdi Hadserege mindaddig Nedzsefben marad, amíg az amerikaiak nem teljesítik az általuk megszabott tűzszüneti feltételeket. TASR/AP-felvételElőző nap amerikai forrásból olyan közlések láttak napvilágot, hogy az elűzött iraki rezsim által még üldözött tudós lehet a miniszterelnök júliustól, miután az USA átadta az irányítást az ideiglenes iraki kormányzatnak. Brahimi közleménye szerint Sahrisztáni maga adta értésre, hogy nem óhajtja átvenni ezt a posztot. Az ENSZ-diplomata hozzátette, más kormányzati posztokon a tudós vállalhat megbízatást hazájának szolgálatában. Brahimi felügyeli Bagdadban azokat a tárgyalásokat, amelyek elvezetnek a várhatóan június végére felálló iraki kormány összeállításához. A közlemény szerint a kormány öszszetételéről szóló megállapodás hamarosan megszületik. Az ideiglenes kabinet csak a választásokig – elvben nem tovább, mint jövő év januárja – irányítja majd az előző rezsimtől külső katonai erővel megszabadított Irakot. Szinte bizonyos, hogy a kormányfő síita lesz, az államelnök szunnita, az egyik alelnök pedig kurd.

Nagy-Britannia 370 fős katonai erősítést küld Irakba – jelentette be Geoff Hoon brit védelmi miniszter tegnap Londonban. Ezzel 8900-ra nő az Irakban állomásozó brit katonák száma. Hoon a szélsőséges iraki csoportok jelentette folyamatos veszéllyel indokolta a csapaterősítést. „A parancsnokok úgy döntöttek, hogy egy könnyű gyalogsági zászlóaljat, amelynek júliusban lejár a küldetése, egy Warrior harci járművek használatára kiképzett gyalogsági zászlóaljjal váltanak fel” – mondta a miniszter.

Az Irakban állomásozó, amerikai vezetésű koalíció tiszteletben tart minden megállapodást Muktada asz-Szadr radikális síita vallási vezetővel és a síita hierarchiával a nedzsefi fegyveres szembenállás megszüntetése érdekében – jelentette ki tegnap egy vezető iraki tisztviselő. Ali asz-Szisztáni nagyajatolláh, a síiták vezetője is jelentős szerepet vállalt annak érdekében, hogy rávegye asz-Szadrt a békekötésre. A nagyajatolláh tartott attól, hogy ellenkező esetben az amerikaiak offenzívát kezdenek Nedzsef ellen (szerdán az amerikaiak állítólag száz felkelőt öltek itt meg). Erről a sííta főpap szóvivője számolt be, hozzátéve: az amerikai offenzíva csak napok kérdése lett volna. Asz-Szadr szerdán este beleegyezett, hogy kivonja erőit Nedzsef és Kúfa utcáiról és átengedi az ellenőrzést az iraki biztonsági erőknek, ha az amerikaiak is visszavonulnak és megszüntetik a körözést asz-Szadr ellen, amelyet egy mérsékelt vallási vezető, meggyilkolásáért adtak ki. Szisztáni nagyajatolláh üzenetet intézett az amerikaiakhoz is, amelyben figyelmeztetett: amerikai offenzíva esetén lépéseket tesz, hogy megakadályozza őket. Az őt idéző szóvivő nem tért ki arra, hogy milyen lépéseket fontolgat a síita vezető. Helyszíni beszámolók szerint Nedzsef térségében – hosszú hetek óta először – tegnap csökkent a harcok hevessége.

Irak gyászának nemzeti napjává nyilvánította a mai napot Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Ali Hamenei ajatolláh tegnap azzal vádolta az amerikai katonai erőket, hogy síita szent helyeket támadtak a szomszédos országban. „Az amerikai vezetők balga módon azt képzelik, leszámoló politikájukkal és kegyetlen erőszakukkal megzabolázhatják, megadásra bírhatják az iraki nemzetet, és elérhetik, hogy átengedje természeti kincseit az amerikaiaknak” – vélekedett Irán legfőbb vallási és politikai vezetője.