Venezuelában több nemzeti gárdista is megtagadta az engedelmességet Madurótól

Az El Nacional helyi hírportál szerint a venezuelai különleges egységek a nap folyamán körülzártak egy caracasi laktanyát. A zendülők röviddel ezután feladták magukat a katonai ügyészségnél.

A venezuelai kormány közleménye szerint olyan katonákat tartóztattak le, akik fegyvereket loptak a nemzeti gárda egyik helyőrségéből és négy tisztségviselőt túszul ejtettek. A caracasi vezetés hangsúlyozta: az ország katonai létesítményei a megszokott rendben üzemelnek. "A fegyveres erők határozottan elutasítják az ilyen cselekményeket, amelyeket minden bizonnyal a szélsőjobb sötét érdekei motiváltak" - hangzott el a kormány állami televízióban felolvasott állásfoglalásában.

A hivatalos bejelentés nem sokkal követte azt a közösségi médiában megjelent felvételt, amelyen a venezuelai nemzeti gárda egyik törzsőrmestere Maduro eltávolítását követelte a hatalomból. "Menjetek az utcákra tüntetni, kérjétek számon a jogaitokat. Itt vagyunk, hogy értetek, Venezueláért harcoljunk" - hangoztatta a videón látható férfi, aki Luís Bandres néven azonosította magát. Mint mondta, Caracas Cotiza nevű kerületének helyőrségéből beszél a néphez.

A felvétel ugyanakkor nem mutatott jelentősebb csapatmozgást, vagy katonai járműveket.

 A közösségi hálón emellett olyan felvételek is megjelentek, amelyeken biztonsági erők tagjait lehetett látni a nemzeti gárda helyőrségének térségében. A nap folyamán tüntetések is voltak a városrészben. A helyi lakosok barikádokat emeltek, kukákat és egy autót is felgyújtottak. A rendvédelmi szervek könnygázzal oszlatták a tömeget. Szemtanúk beszámolói szerint a tüntetők azt kiáltották, hogy "Ne adjátok fel magatokat", "A nép veletek van".

"Katonáink tudják, hogy megszakadt a parancsnoki lánc az elnöki hivatalban történt illegális hatalomátvétel miatt" - írta Juan Guaidó, a hatalmától megfosztott, ellenzéki többségű venezuelai parlament házelnöke hétfői Twitter-bejegyzésében. A törvényhozás nemrég amnesztiatörvényt fogadott el olyan katonák számára, akik részt kívánnak venni a demokratikus rend helyreállításában.

A caracasi parlament január 15-én hatalombitorlónak nyilvánította Nicolás Madurót, akit nemzetközi megfigyelők és a belföldi ellenzéke szerint is tavaly májusban tisztességtelen körülmények között választottak újra.

Juan Guaidó január elején bejelentette: kész ideiglenesen átvenni az elnökséget és új választásokat kiírni, amennyiben számíthat a nép, a hadsereg és a nemzetközi közösség támogatására. Hozzátette: ez nem ellenkezne az alkotmánnyal. Egyúttal felszólította a térségbeli országokat, hogy fagyasszák be a venezuelai kormány külföldi vagyoneszközeit. 

Mások mellett az Egyesült Államok is jelét adta annak, hogy támogatná Guaidót az ország elnökeként. Források szerint Washington fontolóra vette, hogy a házelnököt ismerje el Venezuela törvényes államfőjének.

Eközben a venezuelai legfelsőbb bíróság hétfőn arról határozott, hogy nem ismeri el Guaidót a parlament házelnökének, a törvényhozás vezetését illegitimnek, döntéseit pedig semmisnek nyilvánította. 

Juan José Mendoza Moreno, a bírói testület elnöke közölte: a nemzetgyűlés nem tehet úgy, mintha a legfelsőbb bíróság lenne, és állítólagos hatalombitorlásról fogadjon el határozatot.

A bírói testület közölte: felkérték a dél-amerikai ország főügyészségét, hogy állapítsa meg, a parlament vezetői bűncselekményt követtek-e el, és bűnvádi eljárást lehet-e indítani ellenük.