Megerősítette elsőfokú, sú-lyos büntetésekkel járó ítéle-tét a hágai Nemzetközi Tör-vényszék 6 volt boszniai hor-vát vezető ügyében, akik a muszlimok ellen a délszláv háborúban etnikai tisztogatá-sokat követtek el. Az egyik elítélt tábornok a teremben mérget ivott, meghalt.Hága.
Végzett magával a Hágában elítélt horvát tábornok
Megerősítette elsőfokú, sú-lyos büntetésekkel járó ítéle-tét a hágai Nemzetközi Tör-vényszék 6 volt boszniai hor-vát vezető ügyében, akik a muszlimok ellen a délszláv háborúban etnikai tisztogatá-sokat követtek el. Az egyik elítélt tábornok a teremben mérget ivott, meghalt.
Hága. Megerősítette elsőfokú ítéletét a hágai Nemzetközi Törvényszék a hat, háborús bűncselekményekkel vádolt volt boszniai horvát vezető ügyében, akikre immár jogerősen súlyos börtönbüntetéseket szabtak ki a muszlimok ellen a délszláv háború idején elkövetett etnikai tisztogatások miatt. Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló bíróság jogerősen 25 év szabadságvesztésre ítélte Jadranko Prlicet, az 1993-ban egyoldalúan kikiáltott Herceg-Boszniai Horvát Köztársaság „kormányfőjét”. Bruno Stojicot, Slobodan Praljakot és Milivoj Petkovicot 20-20 év, a másik két vádlottat 16, ill. 10 év börtönnel sújtották. A vádiratban gyilkosság, deportálás, üldözés, nemi erőszak és kínzás is szerepelt. A törvényszék emellett megállapította Horvátország akkori vezetőinek felelősségét is a csoport által elkövetett bűncselekményekben.
Az ülés félbeszakadt, miután a rá kiszabott másodfokú ítélet felolvasását követően Slobodan Praljak felállt, azt kiáltotta, „nem vagyok háborús bűnös, elutasítom a vádakat”, és kiivott egy mérget tartalmazó üveget. Kórházba szállítását követően meghalt a nyugalmazott tábornok, aki a boszniai horvátok katonai vezetőjeként 1993-ban parancsot adott a mostari világhírű Öreg híd szétlövetésére. A vádlottak terhére rótt bűncselekmények célja az volt, hogy végleg eltávolítsák a muszlim lakosságot Hercegovinából. E tervet ismerték a független Horvátországban, amelynek akkori elnöke, Franjo Tudjman úgy gondolta, meg kell változtatni a lakosság nemzeti összetételét ott, ahol a horvátok többségben élnek, hogy Herceg-Bosznia teljes mértékben horvát lehessen, és később odacsatolják Horvátországhoz – állt az ítéletben. Az eljárásban a vád képviselői 10 ezer bizonyítékot sorakoztattak fel, 206 tanút hallgattak meg.
Az utolsó döntését meghozó bírói testület 2013-ban hirdette ki elsőfokú ítéletét az ügyben, fennállása alatt 161 ember ellen emelt vádat. (MTI)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.