Végtelen a Galileo alkalmazási

Az EP múlt szerdai teljes ülésén a Tanács és a parlament delegációi által már korábban elfogadott kompromisszumos javaslatot szavazták meg. A témafelelős, Barsiné Pataky Etelka (néppárti) jelentésére 607-en szavaztak igennel, 36-an nemmel és 8-an tartózkodtak. A döntés szerint a teljes programra 2013-ig 3,4 milliárd euró jut az EU költségvetéséből.

Valójában két program

Az európai globális navigációs műholdrendszer (GNSS) két programból áll: az Egnos-ból és a Galileóból. Az Egnos (European Geostationary Navigation Overlay Service) egy regionális rendszer, amely a GPS-jeleket használja újra és további jelekkel javítja a műholdas navigáció teljesítményét. A Galileo pedig 30 műhold és az ehhez kapcsolódó földi irányító infrastruktúra összessége. A polgári célokra tervezett, és anyagi haszonnal is kecsegtető projekt a tervek szerint alternatívát jelenthet az amerikai GPS-nek és az orosz GLONASS-nak is.

A Galileo fejlesztési szakasza során építik meg és lövik fel az első műholdakat, és ekkor hozzák létre az első földi infrastruktúrákat is. Az összes űrbeli és földi infrastruktúra a kiépítési szakaszban készül el. Ez a fázis 2013-ra érhet véget. Ezután következhet a hasznosítási szakasz.

Az első kísérleti műholdat, a GIOVE–A-t 2005 decemberében lőtték fel. A GIOVE–B-t vasárnap a kazahsztáni Bajkonurból indított Szojuz hordozórakéta állította Föld körüli pályára. A GIOVE–B fedélzetén található a legpontosabb atomóra, amit valaha is eljuttattak a világűrbe. Ezt követően lövik fel a 30 Galileo-műhold közül az első négyet.

Az unióé legyen a haszon

A projektet végül teljes egészében uniós forrásokból finanszírozzák. A 2005-ös tervek még azzal számoltak, hogy az EU csak az egyharmadot adja, kétharmadot pedig a magántőke bevonásával biztosítanak, ez az elképzelés azonban hosszas huzavona után teljes kudarcot vallott, a magánszektor számára a befektetett tőke nem térült volna meg elég gyorsan.

A 2007–2013-as időszakban a programokra rendelkezésre álló teljes költségvetés 3 milliárd 405 millió euró. A tagállamok és a programhoz kapcsolódó harmadik országok további finanszírozást is nyújthatnak. A jogszabály ugyanakkor hozzáteszi: „Egy későbbi szakaszban hozható olyan döntés, hogy a rendszer 2013 utáni üzemeltetése és utánpótlása a köz- és magánszféra partnersége vagy a magánszektorral kötött egyéb szerződés útján is tör??ténhet.”

„A programok keretében létrehozott vagy kifejlesztett tárgyi eszközök és immateriális javak összességének az Európai Közösség tulajdonát kell képeznie, ezért ennek érdekében – ahol ez megfelelő – megállapodásokat kell kötni a harmadik felekkel a fennálló tulajdonjogokra vonatkozóan” – áll a szövegben.

Biztonság, adatvédelem

Barsiné jelentése fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a rendszerek üzemeltetéséből származó bevételek az Európai Közösséget illetik; e bevételeket a közösségi költségvetésnek juttatják, és a programok céljára különítik el. A programokat az EB által képviselt Európai Közösség, az Európai GNSS Ellenőrző Hatóság (GSA) és az Európai Űrügynökség (ESA) irányítja majd, szigorú hatáskörmegosztással.

A bizottság kezeli például a rendszerek biztonságát érintő kérdéseket. Ha a rendszerek üzemeltetése befolyással lehet az Európai Unió vagy tagállamai biztonságára, a közösség közös kül- és biztonságpolitikája keretében kell eljárni. A jogszabály tervezete szerint a bizottság gondoskodik a személyes adatok és a magánélet védelmének biztosításáról és a rendszerek technikai struktúrájába való beépüléséről.

Közbeszerzés útján

A szöveg felhívja a figyelmet arra, hogy a Galileo-program kiépítési szakaszára az unió közbeszerzési szabályai vonatkoznak, így például az ipari beszállítói lánc teljes hosszában nyílt hozzáférést és tisztességes versenyt kell biztosítani. Átlátható és időben nyújtott tájékoztatás alapján, egyenlő feltételek mellett kell versenyeztetni.

A képviselők az infrastruktúra beszerzését hat fő és több kiegészítő munkacsomagra osztanák. A fő csoportok a következők: rendszertechnikai támogatás, a földi szolgáltatás infrastruktúrájának kialakítása, a földi irányítás infrastruktúrájának kialakítása, mű?holdak, műholdkilövők és üzemeltetés.

Made in Europe

A jelentéstevő Barsiné Pataky Etelka emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlament kezdettől fogva folyamatosan és határozottan támogatta a Galileo-program megvalósítását. Éppen ezért „a teljesen közösségi költségvetésből történő finanszírozás az adófizető európai polgárok felé különös felelősséget, és ennek megfelelő, gondos szabályozást követel meg”. Kiemelte: „made in Eu?rope” programokról van szó, tehát nem egyik vagy másik tagállam, egyik vagy másik iparvállalat ügyéről.

Az Európai Parlament felkérte az Európai Bizottságot, hogy 2010-ig nyújtson be javaslatot a 2013 utáni finanszírozásra, különösen a köztulajdonból eredő kötelezettségekre vonatkozóan. A programok gazdasági sikere szempontjából az ütemterv betartása és a további késések kiküszöbölése kardinális kérdés. „Az árpolitikát a hasznosítási szakasz finanszírozására vonatkozó részletes elemzés után fogjuk meghatározni, figyelemmel arra, hogy a fogyasztók magas minőségű szolgáltatást kapjanak” – fogalmazott Barsiné. (ep-s, pi, ú)

Kell Európának a saját rendszer

Mind az amerikai GPS-t, mind pedig az orosz GLONASS-t a hadsereg fejlesztette ki, a hidegháború alatt. A Galileo az amerikai GPS rendszerrel lesz kompatibilis, de ennek polgári alkalmazását válság esetén a Pentagon önhatalmúlag felfüggesztheti. A kifejezetten polgári felhasználásra szánt Galileo várhatóan megbízhatóbb közszolgáltatást nyújt majd, és nagyobb pontosságot is biztosít. Ezért döntött az EU egy európai irányítású, saját műholdas navigációs rendszer felállítása mellett. Szakértők szerint a Galileo és a GPS együttes használata világszerte javítani fogja a navigációs és helymeghatározó szolgáltatások megbízhatóságát, elérhetőségét. A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, hogy a vevőkészülék használója a több műholdról érkező jelek vételével nagy pontossággal és minden pillanatban – a műholdakra szerelt atomórák rendkívüli pontosságot tesznek lehetővé – meg tudja határozni a helyzetét. (m)

A rendszer hasznosítása

A műholdas navigáció nyújtotta szolgáltatások ma már a mindennapi élet elválaszthatatlan részét képezik, nemcsak a távközlési szolgáltatások vagy a számítógépes hálózatok területén, hanem kevésbé ismert területeken is.

Közlekedési szektor: a műholdas navigációs vevőberendezések manapság a nyugat-európai autók többségében megtalálhatók. Emellett további lehetőségek rejlenek az elektronikus pályadíjfizetés, a valós idejű közlekedési információk szolgáltatása, útvonaltervezés, valamint a segítségnyújtás terén is.

Repüléstechnika és repülésirányítás: a műholdas navigáció az eddiginél pontosabb szolgáltatásokkal segíti a pilótákat a repülés minden fázisában, jelentősen növelve ezáltal a repülés biztonságát.

A vízi közlekedés hatékonyságának és biztonságának növelése által optimalizálni lehet a folyami, tengeri és óceáni közlekedést.

Az egységes európai vasúti közlekedésirányítási rendszer (ERTMS) – amelynek célja Európa vasúti közlekedésének átjárhatóvá tétele – két alrendszere szintén műholdas navigációs szolgáltatáson alapszik.

A precíziós mezőgazdasági felhasználások és a halászat terén is kiválóan alkalmazható a rendszer.

A látássérültek, valamint az Alzheimer-kórban szenvedők kalauzolásában úgyszintén forradalmi változásokat hozhat a Galileo-program. (ep-s)