Véghajrá a végsőkig kiélezett amerikai elnökválasztáson

Több mint 75 millió amerikai polgár szavazott előre a november 5-i amerikai elnökválasztáson – áll a Floridai Állami Egyetem friss felmérésében. Az Egyesült Államokban a regisztrált szavazók száma körülbelül 168 millió. A legtöbben Texas (8,6 millió), Florida (7,8 millió), Kalifornia (7 millió), Észak-Karolina (4,2 millió) és Georgia államban szavaznak (4 millió). Kamala Harris demokrata elnökjelölt és republikánus kihívója, Donald Trump megállás nélkül kampánygyűléseket tart, a kritikusnak számító Észak-Karolina legnagyobb városában, Charlotte-ban a két jelölt különgépe szombaton egymás mellett parkolt.

Harris lépéselőnyben

Kamala Harris szeptember óta először körözte le kihívóját, Donald Trumpot egy felmérés szerint a billegő államnak tartott Michiganben. A Rasmussen Reports kutatóintézet és Thinker portál szombaton közzétett közvélemény-kutatásának eredménye szerint a válaszadók 49 százaléka szavazna Harrisre, 48 százaléka pedig Trumpra. Az eredmény a 3%-os statisztikai hibahatáron belül van. Három százalékponttal vezet Kamala Harris Donald Trumppal szemben Iowa államban a Selzer közvélemény-kutató mérése szerint. Ez azért fontos fejlemény, mert egy trumpistának elkönyvelt államban történt, ahol szeptemberben még négypontos Trump-előnyt mértek. Kamala Harris elég billegő államban vezet ahhoz, hogy nyerjen – hozta ki a YouGov a patinás brit lap, a The Times megbízásából. A demokrata jelöltnek áll a mérleg nyelvének számító Michigan, Nevada, Pennsylvania és Wisconsin. Így csekély különbséggel ugyan, de ő lehet Amerika első női elnöke, hála a rozsdaövezet demokrata szavazóinak. Úgy néz ki, hogy a hét érintett csatatérállam közül Trump elviszi Georgiát és Észak-Karolinát. Arizonában fej fej mellett haladnak.

Keresd a nőt

A Reuters szerint a női szavazók – főleg az idősebbek és a függetlenek – fontos szerepet játszanak Harris előretörésében. Az ABC News és az Ipsos közös felmérése szerint Trump 14 százalékponttal marad el Harris mögött a nők körében, míg a férfi szavazók között csak 6 pont előnnyel bír. E különbség komoly kihívást jelent a republikánus jelölt számára, mivel a nők aránya és választási hajlandósága hagyományosan magasabb, mint a férfiaké, ráadásul a választók 53%-a nő – írja a CNN. A Harris-tábor szerint a demokrata jelölt férfiak körében tapasztalható elutasítottsága mögött „rejtett szexizmus” áll, s ez a be nem vallott diszkrimináció az oka annak, hogy sokan csak azért nem voksolnak a jelenlegi alelnökre, mert az nő. Trump – állítják a szociológusok – akarva-akaratlanul megérezte a férfiak növekvő frusztrációját és részben ezzel is magyarázható, hogy a republikánus elnökjelölt egyre inkább hangsúlyozza a maga „macsóságát”. Egy wisconsini kampánygyűlésen Trump kijelentette, „meg fogja védeni a nőket, akár tetszik nekik, akár nem,” ami vegyes visszhangot váltott ki. A nemek közötti szakadék az előzetes szavazatokban is megfigyelhető. A legfontosabb csatatér-államokban a leadott szavazatok 55%-át nők adták le, míg a férfiak aránya 45%. Ez a tízpontos különbség bő 1,4 millió előzetes szavazatot jelent, ami a republikánusok számára komoly figyelmeztetés.

Készültségben a Nemzeti Gárda

Elővigyázatosságból készültségbe helyezték a Nemzeti Gárda egy részét Washington szövetségi államban, készülve arra, hogy esetleg zavargások törhetnek ki a keddi választásokkal összefüggésben. A Nemzeti Gárda katonáit hétfőtől csütörtökig helyezik készenlétbe az USA északnyugati részén fekvő államban. Jay Inslee kormányzó azt írta: az intézkedést 3 korábbi incidens miatt ítélték szükségesnek, és utalt arra is, hogy a belbiztonsági tárca az egész országra figyelmeztetést adott ki a választási infrastruktúrát érintő fenyegetések miatt. A napokban a Washington állambeli Vancouverben felgyújtottak egy szavazóurnát, amelyet a korai szavazáshoz használtak, az eset miatt több száz voksot meg kellett semmisíteni. Hasonló incidens történt az Oregon állambeli Portlandben is. „A demokraták arra készülnek, hogy veresége esetén Trump ismételten a számolás leállítását kéri” – mondta Harris, hozzátéve: „Készen állunk arra, ha ezt teszi, és ha tudjuk, hogy valóban manipulálja a sajtót, és megpróbálja manipulálni az amerikai nép konszenzusát, akkor készen állunk a válaszadásra.” 2020-ban Donald Trump órákkal azelőtt győzelmet hirdetett, hogy bármelyik médium megszólalt volna a kérdésben. Végül alulmaradt ellenfelével, Joe Bidennel szemben, de az eredményeket nem akarta elfogadni, csalást kiáltott, és máig azt állítja, hogy „ellopták tőle a győzelmet”.

Az idegösszeomlás szélén

Amerikán pánikroham lett úrrá a kiszámíthatatlan elnökválasztás, illetve a végletesen kettészakadva egymással nem kommunikáló, a másik fél győzelme esetére világvégét vizionáló társadalom miatt – írja a The Wall Street Journal. Négy éve csak a választás utáni 4. napon hirdettek végeredményt, és azt akkor nem – ahogy azóta sem – fogadta el Trump. Abba kapaszkodva kiáltott csalást, hogy a levélben leadott szavazatok (67 millió volt belőlük) kritikus helyeken billentették át a választás napján személyesen leadott voksok összesítését a demokrata Joe Biden javára. Az idén is a közvélemény-kutatókat megszégyenítő csoda kellene ahhoz, hogy gyorsan új elnököt hirdessenek. Emlékeztetőül: a 2000-es elnökválasztás után 35 napba telt, hogy George W. Bush republikánus és Al Gore demokrata jelöltek csatájában végre győztest hirdessenek (mindössze 537 szavazat döntött Bush javára). Ráadásul létezik 3 olyan forgatókönyv, amelyekben a biztosra vett elektorok mellé úgy kerülnek a billegő államok voksai, hogy 269:269 arányú döntetlen alakulhat ki. Ebben az esetben az elnökről a képviselőház szavaz, de minden államnak csak egy voksa van – a 39 milliós Kaliforniának éppúgy, mint a 600 ezres Wyomingnak –, s ez a republikánusoknak, azaz Trumpnak kedvezne. Ez a helyzet amúgy a teljes idegösszeomlás szélére sodorná Amerikát...

Miért novemberben és kedden?

Az amerikai választást nem munkaszüneti napon, hanem 1845 óta november első keddjén, idén november 5-én tartják. Bár mindig az elnökválasztás áll előtérben, ezen a napon újraválasztják a 435 tagú képviselőházat, a 100 tagú szenátus egyharmadát, valamint 11 államban kormányzót is választanak.A novemberi és keddi nap azokra az időkre nyúlik vissza, amikor Amerika még jórészt agrárállam volt. A választást a farmergazdák elfoglaltságaihoz és életritmusához igazították. Vasárnapra nem lehetett kiírni a szavazás napját, mert az emberek templomban voltak. Tavasszal vetettek, nyáron a földeken dolgoztak, majd arattak, novemberre azonban már a késő őszi aratásnak is vége lett. November elején az országban még enyhe volt az időjárás, nem köszöntött be a kemény tél, a földutak még járhatók voltak. Így esett a választás novemberre. 

(MTI, hvg, atv, ú)