Véget ért a végletek kampánya

A két elnökjelölt közti mentalitásbeli különbség nem az egyetlen dolog, amely egyedivé tette az idei, választások előtti Amerikát. Nemcsak az USA lakossága, hanem a világ sem figyelte még olyan érdeklődéssel az elnökválasztási kampányt, mint idén. Minden az indulatos republikánus elnökjelölt, Trump körül forgott, elemzők szerint ő feszítette a végsőkig a húrt a kampányban. Nélküle az elnökválasztás bizonyára jóval unalmasabbra sikeredett volna. Ráadásul Trump nélkül Clintonnak sem lenne ilyen esélye a győzelemre, ugyanis sokan állítják, Trump az egyetlen, akit Clinton legyőzhet a választáson.

Trump tökéletesen megmutatta, miképp lehet kihasználni a kampány során a médiát, olyannyira egyedi figura, hogy nagyon sok csatornától gyakorlatilag ingyenreklámot kapott számos megkérdőjelezhető kijelentésével és botrányával. Az előválasztás során még saját tévéműsora is volt. Stratégiáját olyan gondosan építette fel, hogy végül minden republikánus konkurensétől megszabadult, s miután biztos volt a jelölése, minden energiáját ellenfele, a demokrata Hillary Clinton ellen összpontosította.

PORTRÉNK - DONALD TRUMP: AZ ÖNTELT, BOTRÁNYHŐS ELNÖKJELÖLT

Clintont – ugyanúgy mint Trumpot a republikánusok – július végén választották hivatalosan elnökjelöltté a demokraták. „Ha van olyan kislány, aki fennmaradt nézni a műsort: én lehetek az első női elnök, de ti lehettek a következők” – mondta nem sokkal megválasztása után. Trump, miután a Republikánus Párt hivatalosan jelölte, kampányának fő szlogenjével mondott köszönetet. „Ismét naggyá tesszük Amerikát, novemberben győzni fogunk” – mondta.

PORTRÉNK - HILLARY CLINTON: AZ ELSŐ NŐ, AKI AZ USA ELNÖKE LEHET

A kiélezett kampány eddig nem látott népszerűségre tett szert, emberek százmillióit vonzotta a képernyők elé. A kampány színvonalát jól jellemzi az a számtalan lejáratás, amely az elmúlt hónapokban megjelent. Míg Trump stábja kénytelen volt megmagyarázni a korábbi botrányokat, a nőkről mondott ízléstelen megjegyzéseket, később pedig a szexuális zaklatások sorával kapcsolatos vádakat, addig Clintonéknál azoknak az e-maileknek a kiszivárogtatása okozott fejtörést, amelyeket még az USA külügyminisztereként küldözgetett egy kevésbé biztonságos szerverről. Az amerikai FBI végül csak két nappal a választások előtt közölte, hogy nem indít eljárást Clinton ellen, amiért szolgálati e-mailjeit magánszerverről küldözgette.

AMERIKA MA ELNÖKÖT VÁLASZT

Közismert volt Trump kijelentése az amerikai–mexikói határon építendő falról, amelynek kiadásait Mexikóval akarná megfizettetni, s a kampány utolsó napján is hangoztatta, ha megválasztják, soha nem engedi, hogy az USA-ba bevándorlókat telepítsenek a helyi lakosok beleegyezése nélkül. A dolog pikantériája, hogy felesége, a szlovén Melania is bevándorló, ráadásul a hölgy heteken át engedély nélkül dolgozott modellként…

A kampány a jelöltek közös őszi tévévitáiban csúcsosodott ki. Ezekben már az is nagy előrelépés volt, ha kezet adtak egymásnak. Nem kizárt, a vitákban kereshető majd az oka annak, ha Trump elveszíti a választásokat, hiszen a szócsaták hevében nemegyszer túllőtt a célon. Clintont börtönnel fenyegette, felemlegette férje, Bill Clinton szexuális botrányát Monica Lewinskyval, sőt egyszer sátánnak nevezte, s azt mondta, a szíve tele van gonoszsággal. Politológusok szerint a viták mindegyike Clinton egyértelmű győzelmével végződött.

[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"253812","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"400","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"495"}}]]

Amerikai elnökválasztás: ez a következő napok forgatókönyve

1. Mi történik kedden és szerdán?

Megnyitják a választási helyiségeket az USA 50 tagállamában és Washington DC-ben, a szavazás hat időzónán vonul végig. A szavazás időpontja így tagállamonként változik, ám mindenütt érvényes, hogy a szavazóhelyiségeket helyi idő szerint 6 illetve hét órakor nyitják, és 12 órával később zárják. Becslések szerint 120 millió amerikai járul az urnákhoz.

2. Mikor szavaznak közép-európai idő szerint?

Kedden reggel 06:01-kor fogják nyilvánosságra hozni az első eredményt az apró, a New Hampshire tagállamban levő Dixville Notch körzetben. A 75 fős községben, 20 kilométerre a kanadai határtól pár perc alatt lezajlik a választás, s rendszeresen ennek a községnek az eredménye kerül nyilvánosságra elsőként. Európai idő szerint ma délben nyílnak meg a szavazóhelyiségek az USA keleti partjain, hivatalosan kezdetét veszi a választási nap. Utolsóként nyílnak meg a Hawaii-szigeteken, hat órával később. Szerdán éjjel 1 órakor kezdik fokozatosan nyilvánosságra hozni az eredményeket a keleti parton levő tagállamok.

3. Mikor lesz ismert a győztes?

Szerdán hajnali öt órakor jelenthetik be a győztes nevét, a jelöltek valamelyikének ehhez 270 elektor támogatására van szüksége. Miután nyilvánosságra hozzák a nevét, a vesztes rendszerint élő adásban elismeri vereségét. Hillary Clinton vagy Donald Trump ezért szerdán hajnalban a kamerák elé lép.

4. Kinek van nagyobb esélye?

Az utóbbi felmérések szerint Clinton az esélyesebb, kulcsfontosságú viszont, hogyan fognak szavazni azokban a tagállamokban, ahol nagy a bizonytalan szavazók tábora. Nem véletlen, hogy a két elnökjelölt az utóbbi napokban épp ezekbe a tagállamokba (Florida, Ohio, Észak-Karolina, Colorado, New Hampshire) látogatott.

5. Mi halaszthatja el a győztes jelölt nevének bejelentését?

Nincs pontosan meghatározva, mikor kell bejelenteni a győztest. Ha nagyon szoros lesz az eredmény, akkor meg kell várni, míg az utolsó szavazatokat is összeszámolják. Elvileg előfordulhat, hogy néhány tagállamban megtámadják az eredményt és újraszámlálást fognak követelni, ami szintén hátráltathatja a győztes bejelentését. Az sem kizárt, hogy döntetlennel ér véget a választás, tehát minden jelölt 269 elektortól kap támogatást. Ez esetben a képviselőház választ elnököt.

6. Kik az elektorok?

Bár a választáson az állampolgárok szavaznak, az elnököt formálisan az úgynevezett elektori kollégium választja meg. Az elektorok számát a tagállamok lakossága szerint határozzák meg, a legtöbb (55) Kaliforniában van, Nebraska vagy Észak-Dakota csupán hárommal rendelkezik. Az elektori kollégiumnak összesen 538 tagja van. Az összes elektornak az adott tagállamban elért eredmény szerint kell szavaznia, a történelemben eddig egyszer sem fordult elő, hogy emiatt változott volna a választás eredménye.

7. Veszíthet az is, aki több szavazatot kap?

Elvileg igen. Az amerikai választáson ugyanis a legfontosabb, hogy olyan tagállamban nyerjen a jelölt, amelynek több elektora van. Ezért elvileg előfordulhat, hogy a lakosoktól kapott többségi szavazat ellenére valaki elveszíti a választást.

8. Mi dönt a választás dátumáról?

Egy hagyomány, mely szerint a választást mindig kedden tartják, az első novemberi hétfő után. Ezért esett idén a dátum november 8-ra.

9. Mi fog következni?

Hivatalosan az új államfő csak a már említett elektorok szavazása után nevezhető győztesnek. Erre mindig a második decemberi szerdát követő hétfőn kerül sor, idén december 19-én. Az államfő beiktatása a következő év január 20-ra esik, pontosan délben, a washingtoni Kongresszusban, az USA Legfelsőbb Bíróságának elnökének jelenlétében.

10. Mit abszolvált eddig a két jelölt?

A jelöltek megválasztása egy hosszas, körülbelül egy évig tartó folyamat. Bár elnökjelöltnek több párt és független jelölt is indul, a legnagyobb esélye és támogatása mindig a demokraták és republikánusok jelöltjének van. E két párt a nyár eleji kongresszuson nevezi meg hivatalos jelöltjét, akik aztán elkezdik a hivatalos kampányt.